Los Angelesért csatázik a Google és a Microsoft

A két óriás nyílt csatájává fajult Los Angeles e-mail rendszerének lecserélése. A győztes komoly skalpot szerezhet. Ráadásul ebben az esetben nem egyszerűen két vállalat, de kétfajta szemlélet is ringbe száll.

Google Apps, vagy Exchange? E dilemma előtt áll Los Angeles városvezetése, amely nemrég bejelentette, hogy korszerűsíteni kívánja elavult e-mail rendszerét. Szakértők a beruházást körülbelül 7,25 millió dollárra becsülik, így nem meglepő, hogy a Google és a Microsoft is mindent megtesz azért, hogy a saját megoldását válassza végül az önkormányzat.



A Los Angeles Times tudósítása szerint ennek megfelelően a két cég lobbistái már ellepték a városházát. A redmondi szoftvercég eddig körülbelül 40 ezer dollárt, míg a Google 10 ezer dollárt költött el nyomásgyakorlásra. Sőt a lap információ szerint a két cég akár vezetői szinten is segítene a városháza alkalmazottjainak a döntésben. Steve Ballmer, a Microsoft vezére és Eric Schmidt, a Google első embere is egyaránt jelezte már, hogy "boldog lenne, ha meglátogathatná" a végső döntést hozó Tony Cardenas-t, a városi tanács informatikai fejlesztésekért felelős elnökét.

Nem csak presztízs - a cikk itt folytatódik: nonstopulet.hu

Elance: tesz-vesz IT munkásoknak

A Microsoft és a Yahoo mellett több nagy IT-cég is az Elance online munkaközvetítő oldala mögé állt, amely így még jobban képes lesz szűrni a globális jelentkezőket.

Az amerikai Elance online munkaközvetítő iroda bejelentette, hogy megállapodott a Microsoft, a Yahoo és több más vezető multinacionális IT-céggel, akik a jövőben segíteni fogják az oldalon megtalálható állásajánlatok differenciálását, valamint a tesztek összeállításában is aktívan részt vesznek majd.

Így elmondásuk alapján már a kis és középvállalkozások is alaposan levizsgáztatott munkaerőre tehetnek szert a világ bármely részéről, míg eddig a legnagyobb tehetségek általában valamelyik nagy globális cégnél kötöttek ki, akiknek megvolt az erőforrásuk a talentumok felfedezéséhez és felkarolásához.



Az Elance weboldala gyakorlatilag egy globális IT-piactérnek felel meg, ahol a legkisebb cégek is megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb informatikai szakembert. Az eBay-hez hasonló portálon a munkaadók több kritérium alapján szűrhetnek megadva az elvégzendő munkához szükséges tudást, a földrajzi helyet, és a munkavállaló eddig kapott értékeléseit. Az Elance a munkára jelentkezőket két fő kritérium alapján ajánlja fel. Elsőként a munkavállaló által megadott kompetenciákból vizsgáztatják a felhasználókat, így például csak az jelenhet meg az oldalon AJAX programozóként, aki abszolválta a site tesztjét (amit például a jövőben már a Microsoft fog összeállítani).

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

GYIK: Office Web Apps CTP

Miért webes Office?

Az Office Web Apps gyakorlatilag nem más, mint a Microsoft Office webes megfelelője. A szolgáltatáscsomag tartalmazza a Word, az Excel, a PowerPoint és a OneNote böngészőkben futtatható változatait, amelyek egyrészt megszólalásig hasonlítanak kliens oldali megfelelőjükre, másrészt a bennük kiadható utasítások zömét is megöröklik. Vagyis a szolgáltatáson belül elérhető alkalmazásokat az Office webes megfelelőjeként kell elképzelnünk.

Kik tesztelhetik a CTP verzióját?

Az Office Web Apps most kiadott első technológiai előzetesét csak néhány ezer kiválasztott tesztelő számára tették elérhetővé. Fontos, hogy akik kipróbálhatták az Office 2010, illetve a SharePoint CTP kiadását, nem kapnak automatikusan meghívót a mostani tesztelésre. A szoftvercég jelenleg ugyanis csak néhány Egyesült Államokbeli és Japán (utóbbinál valószínűleg a távol-keleti nyelvet is vizsgáztatják) tesztelő számára küldött meghívott, köztük több Office Live Workspace felhasználónak is.



Lesz publikus tesztverziója is?

A Microsoft tervei szerint még idén ősszel elérhetővé teszi az Office Web Apps első nyilvános bétáját, amelyet már mindenki kipróbálhat majd a Live fiókján belül.

Hol érhető el?

Korábban több verzió is volt a szoftvercégnél, hogy az Office Web Apps pontosan hova kerüljön. Információink szerint két szolgáltatás versenyzett: a jelenleg még béta állapotú Live Workspace és a Microsoft Skydrive. Végül a jelek szerint az utóbbi győzedelmeskedett, hiszen a webes alkalmazások CTP verzióit a 25 GB-os ingyen tárhellyel rendelkező online fiókhoz csatolták.

A kérdések és válaszok itt folytatódnak: nonstopuzlet.hu

AdWords suli III. - Így készült a PC World horgásztó kampánya

Sorozatunk befejező részében folyamatosan finomítjuk a PC World fiktív horgásztavának a hirdetését, hogy az a lehető legnagyobb megtérülést hozza. Tippek nemcsak kezdőknek!

AdWords sorozatunk első részében már megnéztük, hogy pontosan mit takar a Google hirdetési rendszere, mi fán terem a keresőmarketing, s miért érdemes reklámozni a termékünket és szolgáltatásunkat a segítségével. A második részben tovább mentünk és lépésről-lépésre bemutattuk, hogy miként kell elindítani első kampányunkat, s közben mire érdemes figyelni. Sorozatunk utolsó részében végezetül megnézzük azt, amelyről az AdWords igazán szól: a tesztelésről és a kampányok állandó finomításról.

Mostani részünkben a jobb megértés érdekében segítségül hívjuk nem létező PC World horgásztavunkat, amelynek igyekszünk elkészíteni a lehető leghatékonyabb reklámját. Azon olvasóinknak, akik szeretnék felhasználni vállalkozásuk reklámozásához a PC World szeptemberi számához ingyen járó 10 ezer forintos AdWords kupont, azt ajánljuk - ha még nem tették - mindenképpen olvassák el a fenti két linken található előző két részt. Hirdetési iskolánk ugyanis csak így lehet teljes, s így lehet megfelelő áttekintést kapni a Google AdWords rendszeréről.

Túl az Óperencián

Természetesen a kezdeti lépések nem különböznek az előző cikkben már megismertektől. Magyarán most is elsőként beállítjuk kampányunk legfontosabb paramétereit: hirdetési szöveget írunk, kulcsszavakat rendelünk hozzá, s végül beállítjuk a napi költségkeretét és a kattintásokért fizetendő maximális összeget. Sorozatunk második részétől eltérően azonban már figyelünk arra, hogy a horgásztó promotálása során nem csak egy kampányt, s azon belül egy hirdetési csoportot fogunk alkalmazni. Sokkal több variációt fogunk bevetni.

Az elsőként indított kampányunk ezen okból a „Horgásztó - HUN" nevet kapta utalva arra, hogy később szlovák, német és szerb nyelvű kampányokat is szeretnénk indítani. Ha több országban és több nyelven szeretnénk hirdetni, akkor ez mindenképpen szükségszerű lépés, hiszen a nyelvi és az ország szintű lokalizációt csak a kampány-beállításoknak tudjuk konfigurálni, így nem érdemes azokat egy kampányon belülre rakni.

Az AdWords tippek itt folytatódnak: nonstopuzlet.hu

AdWords suli II. - elindul első kampányunk

Sorozatunk második részében elindítjuk első AdWords kampányunkat. Hirdetési szöveget írunk, beállítjuk a kulcsszavakat és a fizetési módot, hogy reklámunk megjelenhessen a Google szponzorált linkjei között. Tippek és trükkök nem csak kezdőknek.

Google AdWords sorozatunk előző részében már megnéztük, hogy pontosan mit jelent a keresőmarketing. Valamint miért érdemes a Google rendszerén belül hirdetniük a legkisebb vállalkozásoknak is, főként most a nehéz gazdasági körülmények között. Jelen írásunkban továbblépünk, és elindítjuk első kampányunkat.



Vállalkozó kedvű olvasóknak azt ajánljuk, hogy kövessék az általunk leírtakat, hiszen a Google AdWords rendszere jelenleg az egyik leghatékonyabb hirdetési módot kínálja. Egy kampány elindítása pre-paid fizetés esetén már 3000 forintból is megoldható, miközben 1000 darab szórólap előállításáért több mint 14 ezer forintot kell fizetnünk. Vagyis legrosszabb esetben is csak pár ezer forintot veszíthetünk, míg optimális esetben kevés befektetett összegért új vásárlókra tehetünk szert.

Kezdő változat helyett egységes felület

Első kampányunk elindításához keressük fel az AdWords kezdőoldalát, ahol kattintsunk az indítás gombra. Korábban itt két opció közül választhattunk: egy kampány menedzselésére optimalizált kezdő és minden beállítási lehetőséggel felvértezett hagyományos változat között. Ennek azonban vége, s immár mindenki csak egy egységes felületbe regisztrálhatja magát. Így elsőre egy kicsit bonyolultabb lehet a rendszer azok számára, akik még csak most ismerkednek az AdWords rendszerével. Nekik azt ajánljuk, hogy ahol a rendszer az alapbeállítást ajánlja, fogadjuk el. S csak később, használat közben próbálgassuk a többi opciót.

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Budget-IT és Pannon mobilnete

Teszteltük a Navigator tesztüzemű Budget-IT szolgáltatását, amely keretén belül a vállalkozások havidíjért cserébe több évre befagyaszthatják hardver- és szoftver-kiadásaikat. A vékonykliensek mellett csak egy működő internetkapcsolatra van szükség, de arra nagyon.

Valószínűleg kevesen gondolnák, hogy a raktárak mélyére süllyesztett és a sarokban porosodó 586-os gépek még ma is használhatóak lehetnek mindennapi feladatokra. Persze nem Windows 95, vagy 10 éves Office programok futtatására gondolunk, hanem olyan szoftverekre, amelyek ma is naprakésznek számítanak.

A megoldást a vékonykliens technológia jelenti, amely esetében az érintett gépek gyakorlatilag közvetítőké avanzsálnak, a munka érdemi részét pedig egy távoli szerver végzi. Nincs másra szükség, mint két fő beviteli eszközre (klaviatúra és egér), egy monitorra, egy egyszerű konfigurációra merevlemez nélkül, valamint egy működő internetkapcsolatra.



A hangsúly ugyanis nem a kliensen van, hanem a szerveren. Erre remek példát jelent például a Navigator Budget-IT outsourcing szolgáltatásához kínált Chip PC, amely gyakorlatilag egy falba építhető konnektorhoz hasonlatos. Illetve a feladatra tökéletesen megfelelnek a Devon IT vékonykliensei is. Mindkettő képes ellátni a feladatát: Billentyűzet, egér és monitor köthető rájuk, miközben kezelik a hálózati kapcsolatot is. Persze ezen túl lehetőség van asztali PC-k és laptopok átalakítására is, ha a jövőben vékony kliensként szeretnénk őket használni.

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

AdWords suli I. - reklám jókor, jó helyen

Jó bornak is kell cégér. Ez az elv a jelenlegi gazdasági környezetben mit sem változott, mikor a költséghatékony, jól megválasztott reklám a túlélés kulcsa lehet. De miért éppen AdWords?

Válság ide, vagy oda a budapesti aluljárókban lévő szórólapozók száma egy picit sem csökkent. Vajon a szórólapokat nem érinti a globális reklámpiac visszaesése? Vagy e reklámhordozó lehet a válság átvészelésének a kulcsa? Valószínűleg nem. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a hazai kisvállalkozások egyrészt nem rendelkeznek annyi tőkével, hogy plakátokon, vagy nyomtatott sajtótermékekben vásároljanak helyet maguknak. Másrészt valószínűleg az elérhető eszközök közül csupán csak a szórólapokat ismerik, s így szórják azokat kétségbeesetten, hátha egy kicsit meglendíthetik visszaesett forgalmukat.



Tetszik, vagy nem tetszik, ki kell mondani, hogy a szórólapok felett eljárt az idő. Mindenkinek a fantáziájára és saját tapasztalatára bízzuk, hogy mennyire hatékony reklámeszközről beszélünk. Elfogulatlanul maradjunk a számoknál. Rövid kutakodásunk alapján 1000 darab színes szórólapért bruttó 14400 forintot kell fizetnünk. Megelőlegezve egy nagyon jó eredményt mondjuk, hogy ekkora mennyiséggel összesen húsz új konkrét vásárlót sikerül elérnünk (miközben talán a realitás 2-3 lenne), akik egy személyre lebontva bruttó 720 forintba kerülnek így. Ez meglehetősen sok, ha a többi reklámeszközhöz hasonlítjuk. S még arra se vegyünk mérget, hogy az elköltött 720 forintunk személyenként végül megtérül.

Ne a kukának hirdessünk!

Jellemző módon ez olyannyira nem hatékony, hogy maguk a szórólapkészítők sem szórólapon hirdetik magukat, hanem a Google AdWords rendszerén keresztül. Esetében ugyanis nem kell fizetnünk azért az ezer felhasználóért, akinek megjelenik a hirdetésünk, csupán azért a húszért, aki ténylegesen meglátogatja az oldalunkat. Egy releváns hirdetésnél ez kattintásokként (CPC - Cost Per Click) körülbelül 20-40 forintba kerül, ami így ezer emberre levetítve 20 átkattintással számolva csak 400-800 forintot jelent. Szemben az előbbi 14400 forinttal. Lehetőségünk van persze ezer megjelenés után is fizetni (CPM), de általában a kattintás alapú elszámolás költséghatékonyabb. Ráadásul az átkattintás alapú marketing esetében nincs megkötés arra nézve sem, hogy kik használhatják: a legkisebb cégektől a legnagyobbakig nyitva áll az AdWords rendszere, mivel már akár 2000 forinttal is el lehet kezdeni.

Mit keres a "szórólap" kereső? A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Zoho: Google Apps rivális Indiából

Az online irodai-mindenes úgy jelent konkurenciát a Google és a Microsoft számára, hogy közben elhihetjük: van keresnivalója a piacon. Sőt még az is elképzelhető, hogy a jövő egyik nagy informatikai cége növekszik Indiában!

Tupírozzuk fel egy kicsit Dávid és Góliát történetét mondjuk Dávidra és két Góliátra, hogy megértsük mire vállalkozott egy kis indiai start-up cég, a Zoho.com. Receptjük pofonegyszerű: készítsünk olyan kis cégeknek szánt webes alkalmazásokat, amelyekkel egyszerre jelentünk konkurenciát a Google és a Microsoft számára, s utasítsunk vissza minden felvásárlási szándékot. Nem tűnik egyszerű feladatnak és a legtöbb induló internetes vállalkozás számára nem is ajánljuk ezt az utat.



A Zoho mégis kivételnek számít, hiszen oly módon jelent versenytársat az említett két óriás számára, hogy közben még azt is elhihetjük, képes lehet megszorongatni riválisait. Miért is? Egyrészt funkcionalitásában kenterbe veri a Google Apps alkalmazásait, miközben már most azt nyújtja, amire a Microsoft a webes Office-szal készül. Gyakorlatilag minden olyan szolgáltatás elérhető a felületén, amelyre egy kis- és középvállalkozásnak szüksége lehet.

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Bezárt az Ügyfélkapu?

Több százezer adózó adatai kerülhettek veszélybe, s a kormányszóvivő nem zárta ki a hackertámadás lehetőségét sem. Az oldal a MeH elmondása alapján már működik, tapasztalataink szerint viszont nem.

A kormány biztonsági felügyelője vizsgálatot indított az Ügyfélkapu szombaton történt működési problémáinak a felderítésére. A vasárnapi Bors korábban arról írt, hogy a kormányzati rendszer a hétvége első napján összeomlott, s így akár több százezer adózó adatai is veszélybe kerülhettek. A lap által megkérdezett szakértő ráadásul nem zárta ki a hackertámadást lehetőségét, mint ahogyan Daróczi Dávid kormányszóvivő sem.



A kormányzati portálra bejelentkezett könyvelőket a rendszer ugyanis szombaton még más nevén léptette be, s saját profiljukat nem, vagy csak nehezen érhették el. Így egyetlen regisztrált tag sem lehet biztos abban, hogy egy idegen személy nem böngészgetett a saját, privát adatai között. A lap kérdésére ezt R. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője is elismerte, mondván: az APEH adatbázisában nem volt üzemzavar, de az ügyfélkapun elérhető, az adózással kapcsolatos levelek és adatok sérülhettek. S ez azért is kellemetlen, mert az adóhatóság a napokban kezdte el küldözgetni azokat az elektronikus leveleket, amelyekben a TEÁOR-számok változásáról értesítették a felhasználókat, részletesen leírva minden fontos adózóval kapcsolatos adatot.

"Nagy gáz van" - a cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Megtakarítás helyett plazmatévé

Kellemes karácsony elé néznek az elektronikai piac szereplői, hiszen válság ide vagy oda, nem fogjuk vissza költekezésünket. Januártól viszont borúsabb idők köszönhetnek rájuk.

„El se hinném a forgalmunk alapján, hogy válság van, ha nem hallanám a hírekből” – olvasható Várkonyi Balázs az Extreme Digital ügyvezető igazgatójának nyilatkozata a FigyelőNeten megjelent cikkben. A pénzügyi válságról szóló hírek, az elbocsátások és a rossz gazdasági körülmények ugyanis szinte semmilyen hatást nem gyakorolnak a karácsonyi bevásárlásra. A bevásárlóközpontok hétvégenként megtelelnek ajándéklistával rohangáló emberekkel, akik körülbelül ugyanannyit költenek, mint egy évvel korábban. Íme illusztrációképpen néhány ábra a Kirakat.hu megbízásából készített Szonda Ipsos felmérésből, amely ezt erősíti.





Az anyag lényegi elem azonban csak ezután következi, hiszen kiderül, hogy nem feltétlenül olyan jó a helyzet, amilyenek elsőnek tűnik. Az emberek az olcsóbb cikkeket veszik, és a piac egészét tekintve pedig mindenképpen recesszióval érdemes számolni.

Januártól sokkal borúsabb időszak jöhet, amit leginkább a nagy kintlévőséggel és hitellel dolgozó, web-áruházzal nem rendelkező friss elektronikai – így informatikai – kereskedők szenvedhetnek meg. Az importőrök ezért komoly bajban vannak, sok távol-keleti gyártó recessziótól tartva pedig MÁR visszafogta a termelését! S ráadásul a hitelminősítők is kisebb hitelkeretet adnak a cégeknek, amely miatt azok csak kevesebb árút képesek rendelni.

További negatív előjelek a FigyelőNeten megjelent cikkben olvashatóak: www.fn.hu

A Kirakat.hu és a Szonda Ipsos közös felmérésének grafikonjai nagyobb méretben pedig itt tekinthetőek meg:

40 milliós szoftvercsomag 20 ezer forintért

A Microsoft Magyarországon is elindította BizSpark programját, amelynek célja a kis magyar fejlesztő cégek és a frissen indított vállalkozások sikeres működésének támogatása. 100 dollárért cserébe akár 151 ezer eurós szoftvercsomaghoz is juthatnak az érintett vállalkozások.

A start-up vállalakozások a BizSpark program segítségével gyorsan, egyszerűen, induló költségek nélkül juthatnak hozzá a Microsoft aktuális - 120-151 ezer eurós (32-40 millió forintos) - teljes értékű fejlesztőeszközeihez, valamint kiszolgálótermékeinek licenceihez. A program a szoftveralapú terméket vagy szolgáltatást előállító, magánkézben lévő induló vállalkozások számára elérhető, amelyek legfeljebb 3 éve kezdték meg üzleti tevékenységüket és bevételük nem haladja meg a 210 millió forintot (1 millió USD). A start-up vállalkozások számára a program részvételi díja jelképesen 100 dollár (20 ezer forint), ami kilépéskor fizetendő, így belépéskor semmilyen induló költség nincsen.



A fejlesztő vállalkozások a program részeként hároméves Microsoft Developer Network (MSDN) Professional előfizetést kapnak, ahonnan számos fejlesztő eszközt letölthetnek. A hároméves előfizetés során ingyenesen hozzáférhetnek például a Visual Studio fejlesztői környezethez és több más teljes verziós üzleti alkalmazáshoz is.

A cikk itt folytatódik: http://nonstopuzlet.hu
Itt pedig egy videó tekinthető meg, amit a Channel9 készített Csiszár Dénessel, a BizSpark hazai menedzserével: http://channel9.msdn.com

Megjegyzés: A hazai start-up vállalkozásoknak figyelmébe szeretném ajánlani még a PC World magazin és a Figyelő üzleti hetilap DEMO '08 című pályázatát is, amelynek célja, hogy az induló és feltörekvő hazai IT-fejlesztőcsapatokat összehozza a kockázati tőkével, üzleti angyalokkal, a gazdasági hatalommal rendelkező befektetőkkel. A jelentkezők és érdeklődők a pályázatról és a konferenciáról folyamatosan friss információkat tudhatnak meg a http://demohungary.blogter.hu oldalon.

Angyalra várva

Ördögi kőrben vergődnek a hazai induló internetes vállalkozások: kockázati befektetők nélkül csak nagyon nehezen tudnak nyereségesé válni, miközben nyereség nélkül szinte szóba se állnak velük a befektetők. Pedig jó ötletekben és szakemberekben nincs hiány.

A legtöbb induló internetes vállalkozás – start-up – alapítói nagy reményekkel fognak bele új cégük elindításába. Sokuk korábban szerzett tapasztalat nélkül azt gondolja, hogy a siker receptje nem más, mint egy jó ötlet és egy programozó, aki képes mindazt megvalósítani. A valóság azonban ennél ridegebb, s idővel mind rájönnek, hogy kemény fába vágták fejszéjüket és a Google, az Amazon, vagy éppen a Blogtér és a Port.hu példáját nehéz követni. Akármennyire is kecsegtetőnek tűnik is elsőre a lehetőség. A piacképes ötlet, a kreativitás és a szaktudás ugyanis önmagában kevés, ha nem áll mögötte komolyabb tőke, s ha a vállalkozáson belül nem érvénysül a gazdasági szemlélet. A sikert hosszú távon bevételben, cégértékben és nyereségességben mérik, aminek saját erejűkből csak kevesen tudnak megfelelni. Egyes becslések szerint emiatt hazánkban az induló internetes vállalkozások közül csak minden tízedik éli túl az első évet. Persze ez lehet pesszimista becslés is, de jól jelzi a hazai start-up cégek nehézségeit.

A cikk teljes egészében a Figyelő Trend VIII. évfolyam 6. számában olvasható

Válság: a nagyok többet költenének

A Microsoft megbízásából készül Goldman Sachs felmérés szerint a Forbes listáján szereplő 1000 legnagyobb cég jelentős része jövőre növelni kívánja az IT költéseit. A J.P. Morgan az online reklámköltések terén viszont komoly recesszióra számít.

A Microsoft megbízásából készített Goldman Sachs felmérés szerint a válságot leginkább azon cégek nyerhetnek, akik képesek költséghatékony megoldásokat kínálni a vállalkozásoknak. Sok cég ugyanis egyenesen növelni kívánja az IT költségeit, így spórolva a későbbi fenntartáson. Ezek alapján Redmondban is bizakodóan tekinthetnek a jövőbe, hiszen a kutatóintézet által megkérdezett az 1000 legnagyobb vállalat (a Forbes magazin listája szerint) 41 százaléka úgy nyilatkozott: a közeljövőben növelni kívánja a Microsoftnál elköltött informatikai kiadásait, míg csak 23 százalék az, aki e téren is szorítani kíván a nadrágszíjon.

A vállalatok ugyanis a válság miatt érdekelté váltak abban, hogy javítsák a hálózataik hatékonyságát és az arra költött fenntartási költségeiket csökkentsék. Így nem meglepő, hogy több mint 50 százalékuk az SQL Server-t jelölte meg fő prioritásként, miközben a Microsoft virtualizációs technológiájával ellátott Windows Server is népszerű a körükben, amellyel több szervert is kiválthatnak, komoly energia megtakarítást elérve. A kívánságlistán harmadiknak a SharePoint Server-t jelölték meg. Persze ezt a tendenciát a hardvergyártók is meglovagolhatják.

A cikk itt folytatódik: http://nonstopuzlet.hu

Mitől drága nálunk minden?

Hazánkban a számítástechnikai cikkek vitathatatlanul drágábbak a legtöbb nyugati országhoz képest. Kicsi piacunkon ugyanis az árfolyamkockázat, a magas adóterhek és az elnyújtott értékesítés mind-mind drágítják e termékeket. Miközben sok kereskedő nyomja le irreálisan az árakat. A gyengülő forint miatt a közeljövőben kismértékű áremelkedés is várható.

Érdemes ellátogatni Ausztriába, ha még karácsony előtt informatikai eszközök vásárlását tervezzük. Nyugati szomszédunknál ugyanis az általunk vizsgált termékek mind olcsóbbak, mint hazánkban. Egy kiruccanással az ötvenezer forintos eszközöknél például körülbelül 4-9 ezer forintot is spórolhatunk, sőt ritkább esetben még ennél is többet. S ekkor még nem is beszéltünk az Egyesült Államokról, amely ország árait sokszor irigykedve figyeli a hazai vásárló. Ezek alapján drágának érezhetjük hazánkat, még ha a régióban – Ausztriát kivéve - még mindig Magyarországon a legolcsóbbak az informatikai eszközök. Szlovákiában és Romániában majdnem minden drágább. A hazai vásárlókat azonban ez nem boldogítja, akik az új eszközök hazai debütálása után általában csalódottan konstatálják azok árait. Újra és újra megfogalmazva azon véleményüket, hogy hazánkban minden rendkívül drága.

„Ez egy barokkos túlzás” – reagált megkeresésünkre e véleményre Balassa Gergely, a számítástechnikai-eszközök nagykereskedelemével foglalkozó Kelly-Tech kereskedelmi igazgatója. „Igaz ugyan, hogy a nyugati államokhoz képest drágábbak nálunk az eszközök, mégsem állíthatjuk, hogy a kereskedők drágán adják hazánkban termékeiket” – tette hozzá. A kijelentés megértéséhez elég csak végigvennünk azon tényezőket, amelyek Magyarországon árbefolyásoló tényezőként jelentkeznek, hogy lássuk a magyar kereskedők sem dolgoznak indokoltnál nagyobb haszonkulccsal. A hazai piac mérete, az árfolyamkockázat, az értékesítési lánc hosszúsága és a hazai adókörnyezetet mind adottság, miközben a piaci szereplők számossága ellentétesen nyomja lefelé az árakat.

A cikk teljes terjedelmében a PC World 2008. októberi számában olvasható.

Vállalkozz okosan

Egy sikeres vállalkozáshoz nem kell más, mint egy jó ötlet, megfelelő vállalkozó kedv és kitartás. A jelek szerint ez csak kevesekben van meg, s a fiatalok többsége inkább egy kényelmes állásra vágyik valamely nagy multicégnél. Kérdés, hogy mások vágyait akarjuk-e megvalósítani, vagy sajátunkat.

Sajátos örökséget cipel országunk, hiszen míg a nyolcvanas években a nyugat a Monopoly társasjátékon nőtt fel, addig nekünk nem maradt más, mint a szocialista gazdaságot jelképező Gazdálkodj Okosan. A játék élményében nincs eltérés, a célokban viszont komoly különbség figyelhető meg. Előbbi esetében szállodákat, tereket kell vásárolnunk és a tönkretett konkurenciát felvásárolnunk, a magyar verziónál viszont a hűtőszekrény és a nappali bútor jelenti a győzelem kulcsát.

Persze ez csak játék, de ha szemléletesen akarjuk érzékeltetni a gondolkodási különbséget a hazai és a nyugati vállalkozó kedv között, körülbelül idáig kell visszamennünk. S ekkor még nem is beszéltünk a két oktatási rendszer közötti különbségről: míg Amerikában a diákokat az életre nevelik, addig náluk a poroszos tanítás az elméleti ismeretekre fókuszál. Igaz, mi legalább tudjuk, hogy hol van a berlini fal, de cserébe az üzleti világban sehol sem vagyunk hozzájuk képest. Ennek jeleként a tengerentúlon hatalmas népszerűségnek örvendenek a tőzsdei rovatok, mivel sok családnak van megtakarítása részvénycsomagban, míg mi magyarok inkább hitelfelvételben gondolkodunk.

Talán ezért is nálunk a fiatalok körében alacsony a vállalkozási kedv, hiszen kevés a nyilvánosságra kerülő pozitív példa, s ahogy távolodunk a rendszerváltásról, úgy egyre népszerűbbek a multik zsíros állásai az önállósodáshoz képest. Ezt támasztja alá a Főiskolás és Egyetemista Vállalkozók Országos Szövetségének adata is, amely szerint az érintett korosztálynak csupán 5 százaléka tervezi a vállalkozói életmódot, annak ellenére, hogy a felsőoktatásban hallgatók csaknem 25 százaléka gazdasági területen szerez diplomát. Mindamellett, hogy a mai világban szinte senki sem lehet abban biztos, hogy munkáltatója egy év múlva is ragaszkodni fog hozzá, míg vállalkozóként mindenki a saját ura lehet. Érdemes feltennünk magunknak a kérdést: mások álmainak megvalósulásához szeretnénk-e asszisztálni, vagy a sajátjainkat kergetjük-e inkább.

Egy jó ötlet kell

Egy sikeres vállalkozáshoz ugyanis nem kell más, mint egy jó ötlet – legyen az egy új találmány, vagy egy piaci rés – és kitartás. Az út egy lépéssel kezdődik, de aki eltökélt céljaiban, az általában képes arra, hogy végigjárja. Természetesen a nehézségeket is érdemes számba venni, hiszen később azok akadályozó tényezőként jelentkezhetnek. Vagyis érdemes minél hamarabb kipipálni őket. Ilyen kardinális probléma lehet a forrás, a kapcsolati tőke és a vállalkozói ismeretek hiánya. A vállalkozást csak akkor érdemes elindítani, ha már egy életképes üzleti terv van a kezünkben.

Érdemes figyelnünk a pozitív példákat is, mint amilyen „A jövő fiatal vállalkozója” díj. A pályázaton ugyanis idén közel nyolcvan pályamunka érkezett, ami mindenképpen jó eredményt jelent. Közülük a speciális írásfejlesztő toll, a tincses kecskék tenyésztésének, s a vadászutakra specializálódott utazási irodának ötlete vitte el az első három díjat. Mindez ráadásul egy tendenciát is jelöl, hiszen tavaly szintén egy innovatív találmány vitte el az első díjat, ám a második-harmadik hely megcserélődött. 2006-ban a motoros utazási iroda bronzérmet, míg a mobil húsbolt bronzérmet ért. Vagyis úgy tűnik, hogy a jövő a kutatás-fejlesztésé, az élelmiszeriparé és az utaztatásé.

A pénz önmagában nem elég

Alap frázis, de jelen helyzetben is igaz, hogy minden kezdet nehéz, mivel egy évet követően a tavalyi győztesek körülbelül most jutottak el oda, hogy álmaikat valóban megvalósítják. „Mikor belefogtam a saját vállalkozásomba, el sem tudtam volna képzelni, hogy milyen nehéz feladattal állok is valójában szemben” – árulta el kérdésünkre Kiss Péter, a tavalyi győztes, aki jelenleg találmányának tesztelését végzi, s egyelőre csak kis szériában értékesíti termékét. A fiatal vállalkozó szerint a legnagyobb segítséget nem a hárommillió forint értékű támogatás jelentette. „Részben a korábbi médiatevékenységnek köszönhetően kialakult kapcsolatok és partnerségi viszonyok azok, amelyek mind a mai napig is döntően segítik a munkámat”.

A cikk terjes terjedelmében megtekinthető: Spiritusz Campus 2008/IV

Tessék választani: adócsökkentések a mérlegen

Gyurcsány Ferenc ismét egy fogós kérdéssel fordult választók felé: szuperbruttósítás, szja-csökkentést, vagy járulékcsökkentés legyen-e a jövőben? Megnéztük, melyik kinek jó, hogy ön is állást foglalhasson. Miközben úgy tűnik: a kormány már választott.

"Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is fog maradni. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal." - mondta Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében a Parlamentben, körülbelül egy héttel ezelőtt. Az akkor még homályba vesző 250 milliárdos lazításról több szó nem esett, s a konkrét ígéretekre is egy hetet kellett várnunk, hiszen a minap a miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémián bejelentette adócsökkentő javaslatait, amit átnyújtott megvitatásra a magyar népnek, hogy válasszon a szuperbruttósítás, az szja-csökkentés és a járulékcsökkentés közül. Vegyük is őket szépen sorban.

Multiknak és jómódúaknak

A szuperbruttósítás tűnik talán a leggyengébb láncszemnek, hiszen nem jelent mást, minthogy a nettó bért felbruttósítják, majd nettóban mindenki azt kapja vissza, amit eddig is hazavitt. Cserébe a munkavállalók után fizetendő bruttó bérbe már beletartoznának azon járulékok is, amit eddig a munkaadó fizetett.

Példával illusztrálva: ma a minimálbér nettó 56 190 forint, ami bruttó 69 ezer forintban állapítható meg, az új szabályokat követően a nettó érték nem változna, de a bruttó érték 79 720 forintra nőne, miközben a munkáltató költsége 93 030 forintról 107 180 forintra nőne, ami 14 150 forintos plusz költséggel járna. Nettó 97 995 forintnál viszont a bruttó kereset 138 ezerről 143 060 forintra nőne, viszont a munkáltató jól járna, hiszen csak 6679 forinttal kellene többet fizetnie (184 110 forint helyett 190 789 forintot). Vagyis a magasabb keresetek nettó értéke emelkedne, míg az alacsonyabbaké csökkenne, ami visszafogóan hatna az alacsony bérűek foglalkoztatására, miközben a magasabb bérek miatt nőne a reálkereset. Mindez 400 milliárd forint bevételcsökkenéssel járna, amit az szja-kedvezmények szűkítésével, illetve a társasági adó 20 százalékossá válásával lehetne ellensúlyozni, amivel a mérleg nyelve körülbelül mínusz 250-300 milliárdnál állna meg,

Az átlagember választása

A személyi-jövedelemadó csökkentés ennél azonban többet emésztene fel, hiszen a az optimista számítások szerint is 420 milliárd forinttal rövidítené meg a költségvetést. Így szintén nem tűnik valószínűleg e megoldás, annak ellenére, hogy az SZDSZ már régóta szorgalmazza. A javaslat értelmében az szja adókulcsot 2,5 millió éves jövedelemig 20 százalékra, felette 30 százalékra csökkentenék, ami mellett az iparűzési adó egy százalékosra csökkenne, és megszűnne a kulturális járulék is.



A hozzá kapcsolódó 1,5 százalékos járulékcsökkentés körülbelül 690 milliárdba kerülne, amit 270 milliárdos bevétellel kompenzálnának az ingatlanadó és a helyi társasági adó bevezetésével, a társasági adó 20 százalékos növelésével és a szja-kedvezmények szűkítésével. Magyarán ezen megoldás az átlag magyar állampolgárnak lehetne jó megoldás, miközben a vállalkozások terhei nem változnának.

Nyeregben a kisvállalkozások

Annál inkább a harmadik változatnál, hiszen a nagyarányú járulékcsökkentésből leginkább – a módosított javaslat szerint – a a tíz fő alatt foglalkoztató cégek részesülhetnének, s csak a minimálbér másfél–kétszereséig. A tételes egészségügyi hozzájárulás 2009-ben felére csökkenne, 2010-ben megszűnne. A javaslat fedezetéül a rehabilitációs járulék emelése, gépkocsi-elszámolás szigorítása, kisebb adóalap-szélesítő lépések szolgálnának. Ami körülbelül 200-250 milliárd forintos kiadással járna.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu/kezdolap/5466

Egyablakos ügyintézés, fizetés nélkül

Mostoha sorsa van Magyarországon az elektronikus fizetésnek. Megvannak hozzá az eszközeink, mégis kevesen élünk vele. Mindez igaz a közigazgatásra is, amely legnagyobb szolgáltatóként komoly lökést adhatna az érintett területnek.

A második alkalommal megrendezett e-money symposium az elmúlt évhez hasonlóan nem hordozott sok pozitív információt. Annak ellenére, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek ma már ismertek és elterjedtek, az embereknek mégis csak kis százaléka használja azokat a mindennapokban. A Medián felmérése alapján bár sok ember rendelkezik bankkártyával, többségük csak ATM automatából való pénzfelvételre használja, s a felhasználóknak csak 63 százaléka fizet vele. Ráadásul a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem adná meg a bankkártyája számát az internetes vásárlások kapcsán. Így a bizalmatlanság komolyan visszaveti az online kereskedelmet.

Mindezt a bankok statisztikái is alátámasztják, hiszen míg minden magyar pénzintézet kínál webes elérhetőségeket, az ügyfeleknek csak 20 százaléka rendelkezik azokkal. Ráadásul közülük csupán nyolcszázezer ügyfél az, aki aktívnak tekinthető, míg egymillió társuk nem használja ki a szolgáltatást. Ők is leginkább csak számlalekérdezésre használják az oldalakat, hiszen évente például átlagban csak 8 átutalást indítanak.

Kihasználatlan megoldások

Az okok többrétűek. Egyrészt az emberek bizalmatlanok, hiszen félnek a visszaélésektől és a hackerek támadásaitól, másrészt szeretik szó szerint kézben tartani a dolgokat. Így egy virtuális – kvázi láthatatlan - átutalás számukra idegen, amiért sokan döntenek úgy, hogy jobb inkább személyesen intézni ügyeiket. Pedig kihasználatlan megoldások bőven vannak: ma már gyakorlatilag minden banki műveletet intézhetünk otthonról, közüzemi számláinkkal sem kell a postára rohangálnunk, és egyre több mindenért fizethetünk a mobil-telefonunkkal. Így többek között a lottószelvény kitöltés, az autópálya használat, az újság-előfizetés, a mozijegyrendelés és némely városokban a parkolás is elintézhető egy SMS küldésével. S ekkor még bankkártyával elérhető az interneten szolgáltatásokról és javakról még nem is beszéltünk. Ennek ellenére a pénzintézetek és a mobilszolgáltatók további lehetséges megoldások és szolgáltatások bevezetését tervezik, remélve, hogy előbb-utóbb átszakad a gát, és az emberek ráeszmélnek az elektronikus fizetés előnyeire.

A cikk folytatódik: http://www.netnap.hu

Kell-e nekünk újabb pláza?

A tervek szerint napokon belül átadják Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontját, az Arena Plaza Mallt. Felvetődik a kérdés, hogy szükségünk van-e újabb plázára. A jelek szerint igen, sőt nem is egyre. Sokra.

Megkérdőjelezhetetlen tény: a bevásárlóközpont-építés jó üzlet. Nagyon jó üzlet, amit mi sem jellemez jobban, hogy míg a napokban készülnek átadni Magyarország legnagyobb plázáját, az Arena Plaza Mallt, már megérkeztek a hírek a legújabb kihívókról: a Market Central Ferihegyről, a WestEnd II-ről, a Vörösmarty téri ING projektről és a budai Skála helyén épülő üzletközpontról is. A Befektetési Ingatlan Adatbank (ING) adata is ezt támasztják alá, hsizen 2005-ben a bevásárlóközpontok szektora a vizsgált 13 európai ország közül hétben lekörözte a többi ingatlanszektort. Nem is akármilyen hozammal. A legalacsonyabb megtérülést Németország és Svájc produkálta a vizsgált országok közül 4,1 illetve 5,5 százalékkal, míg az átlagos hozam 7,4 százalék közül alakult.

Kielégítetlen kereslet

“Az európai bevásárlóközpontok továbbra is számos befektető célpontjául szolgálnak és az is világos, hogy a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. A befektetőket nem csak a jelenlegi, a szektor által generált magas hozamok vonzzák, hanem az is, hogy a fejlesztéseket számos országban szigorúan szabályozzák, így a kínálat a jövőben is igen korlátozott lesz.” - kommentálta a jelentést korábban az egyik társszerzője, Nick Axford. Az Arena Plaza Mall például már a megnyitás előtt minden területét bérbe adta, így egyelőre biztatóan vág bele a működésébe. Ráadásul a kivitelezőknek olyan világmárkákat sikerült megnyerniük, mint a Tommy Hilfiger, a Boss, a Ralph Lauren, a Paul & Shark, a Lacoste vagy a Peek & Cloppenburg.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu