Zoho: Google Apps rivális Indiából

Az online irodai-mindenes úgy jelent konkurenciát a Google és a Microsoft számára, hogy közben elhihetjük: van keresnivalója a piacon. Sőt még az is elképzelhető, hogy a jövő egyik nagy informatikai cége növekszik Indiában!

Tupírozzuk fel egy kicsit Dávid és Góliát történetét mondjuk Dávidra és két Góliátra, hogy megértsük mire vállalkozott egy kis indiai start-up cég, a Zoho.com. Receptjük pofonegyszerű: készítsünk olyan kis cégeknek szánt webes alkalmazásokat, amelyekkel egyszerre jelentünk konkurenciát a Google és a Microsoft számára, s utasítsunk vissza minden felvásárlási szándékot. Nem tűnik egyszerű feladatnak és a legtöbb induló internetes vállalkozás számára nem is ajánljuk ezt az utat.



A Zoho mégis kivételnek számít, hiszen oly módon jelent versenytársat az említett két óriás számára, hogy közben még azt is elhihetjük, képes lehet megszorongatni riválisait. Miért is? Egyrészt funkcionalitásában kenterbe veri a Google Apps alkalmazásait, miközben már most azt nyújtja, amire a Microsoft a webes Office-szal készül. Gyakorlatilag minden olyan szolgáltatás elérhető a felületén, amelyre egy kis- és középvállalkozásnak szüksége lehet.

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

70 évig nincs ingyen zene

Továbbra sem lesznek ingyenesek a Beatles számok. Az unió 20 évvel meghosszabbította a zenei művek szerzői jogainak védelmi időtartamát.

Az Európai Unión belül továbbra is fizetni kell az ötvenes években írt rock 'n roll zeneszámokért és a korai Beatles dalokért. Az Európai Parlament ugyanis 20 évvel meghosszabbította a zenei művek szerzői jogi oltalmát: 50 évről 70 évre módosították a védelmi idejüket . Ez bizonyos értelemben szükséges is volt, hiszen az eddigi szabályozás szerint több, ma is népszerű fél évszázados dal közkincsé vált volna a védelmi idő lejártát követően, mikor egyetemes emberi értékként már bárki ingyenesen felhasználhatta volna.



Márpedig a zenekiadók ezt nem akarták, s ahogy közeledett az idő a Beatles zeneszámok ingyenessége felé, egyre inkább lobbiztak a védelmi idő meghosszabbítását illetően. Érveiket elsőként Írország fogadta meg, aki 2008 februárjában majdhogynem megduplázta a védelmi időt: 50-évről 95 évre

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Google bukás, YouTube módra

Két és fél évet követően sem sikerült még nyereségessé tenni a YouTube-ot, amely idén 470 millió dollárt vehet ki a Google zsebéből. A részvényesek vajon meddig nyelik még le a keserű pirulát?

Egy múlt héten nyilvánosságra hozott Credit Suisse elemzés szerint az idei évben is erősen veszteséges lesz a YouTube. Számításaik alapján ugyanis annak az üzemeltetése körülbelül 471 millió dollárt húzhat ki a tulajdonos Google pénztárcájából: a 711 millió dollár üzemeltetői költséghez ugyanis csak 240 millió dollárnyi reklám-bevétel társul majd, amely még így is 20 százalékos bevétel-növekedést jelenthet 2008-hoz képest.

Ráadásul ez a húsz százalékos növekedés is kevés, hiszen még ha évről-évre hasonló növekedés előtt állna az oldal bevételi oldala, akkor is csak évek múltán válhatna a YouTube rentábilissá. Persze az is lehet, hogy még ez sem lenne elég, hiszen a videók tárolásának és a sávszélesség biztosításának a költségei is tovább emelkedhetnek majd. Az pedig jelenleg lehetetlennek tűnik, hogy a site valaha is megszolgálja a két és fél évvel ezelőtti 1,6 milliárdos vételi árat.



Annak ellenére, hogy a Google-YouTube tranzakciót anno hatalmas vételként aposztrofálta a világsajtó, ám idővel kiderült, hogy a keresőóriás nem képes olyan bevételi forrást találni, ami fedezné az oldal kiadásait. Eddig majd minden reklámozási megoldás kudarcot vallott. Ráadásul elemzők szerint a YouTube felületeinek mindössze csak 3 százalékán lehet hirdetést elhelyezni, ami már önmagában a bukás záloga lehet.

Mi a baj a YouTube-bal? Katt a linkre: nonstopuzlet.hu

Hogyan alakult ki a válság? (Képekben)

A videó forrása: vimeo.com





Még több kép itt található: flowingdata.com

A Mozilla az Explorer vádlóinak padján

Csatlakoztak az Opera beadványához, miközben a Firefox vezetője szerint állításuk téves: "Nem tudom, hogyan mondhatják ezt rezzenéstelen arccal".

Az Európai Bizottság helyt adott a Mozilla Foundation kérésének, s engedélyezte számukra, hogy csatlakozzanak az Opera Softvare ASA szoftverfejlesztő céghez a Microsoft ellen indított antitröszt perben. Ahhoz a vizsgálathoz, amely azt hivatott eldönteni, hogy a Windows operációs rendszerek részét képező Internet Explorer torzítja-e a versenyt a böngészők piacán. Habár számukra csak az úgynevezett külsős részvételi szerepet garantálták, vagyis az EU stratégiájába közvetlenül nem szólhatnak bele, de közelről követhetik az eljárást, és erős lobbi tevékenységet is folytathatnak így közvetlenül a bírák szomszédságában.

Mozilla: égbekiáltóan káros a Microsoft
Az ügy előzménye, hogy Mitchell Baker, a Mozilla Foundation vezérigazgatója kvázi hivatalosan blogjában már felajánlotta szolgálatait: "Szeretném felajánlani a Mozilla szaktudását az Európai Bizottságnak a legmegfelelőbb jogorvoslat mérlegeléséhez". A non-profit alapítvány vezetője ugyanakkor ugyanezen bejegyzésen belül keményen ostorozta a redmondi céget, mondván "égbekiáltó az a kár, amit a Microsoft folyamatosan okoz a piaci versenyben, az innovációban és magán a böngészőpiacon", kétséget sem hagyva afelől, hogy milyen álláspontot fog képviselni a "külső szemlélő" szerepkörében.

A cikk és a Firefox-Mozilla ellentmondás itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Megtakarítás helyett plazmatévé

Kellemes karácsony elé néznek az elektronikai piac szereplői, hiszen válság ide vagy oda, nem fogjuk vissza költekezésünket. Januártól viszont borúsabb idők köszönhetnek rájuk.

„El se hinném a forgalmunk alapján, hogy válság van, ha nem hallanám a hírekből” – olvasható Várkonyi Balázs az Extreme Digital ügyvezető igazgatójának nyilatkozata a FigyelőNeten megjelent cikkben. A pénzügyi válságról szóló hírek, az elbocsátások és a rossz gazdasági körülmények ugyanis szinte semmilyen hatást nem gyakorolnak a karácsonyi bevásárlásra. A bevásárlóközpontok hétvégenként megtelelnek ajándéklistával rohangáló emberekkel, akik körülbelül ugyanannyit költenek, mint egy évvel korábban. Íme illusztrációképpen néhány ábra a Kirakat.hu megbízásából készített Szonda Ipsos felmérésből, amely ezt erősíti.





Az anyag lényegi elem azonban csak ezután következi, hiszen kiderül, hogy nem feltétlenül olyan jó a helyzet, amilyenek elsőnek tűnik. Az emberek az olcsóbb cikkeket veszik, és a piac egészét tekintve pedig mindenképpen recesszióval érdemes számolni.

Januártól sokkal borúsabb időszak jöhet, amit leginkább a nagy kintlévőséggel és hitellel dolgozó, web-áruházzal nem rendelkező friss elektronikai – így informatikai – kereskedők szenvedhetnek meg. Az importőrök ezért komoly bajban vannak, sok távol-keleti gyártó recessziótól tartva pedig MÁR visszafogta a termelését! S ráadásul a hitelminősítők is kisebb hitelkeretet adnak a cégeknek, amely miatt azok csak kevesebb árút képesek rendelni.

További negatív előjelek a FigyelőNeten megjelent cikkben olvashatóak: www.fn.hu

A Kirakat.hu és a Szonda Ipsos közös felmérésének grafikonjai nagyobb méretben pedig itt tekinthetőek meg:

40 milliós szoftvercsomag 20 ezer forintért

A Microsoft Magyarországon is elindította BizSpark programját, amelynek célja a kis magyar fejlesztő cégek és a frissen indított vállalkozások sikeres működésének támogatása. 100 dollárért cserébe akár 151 ezer eurós szoftvercsomaghoz is juthatnak az érintett vállalkozások.

A start-up vállalakozások a BizSpark program segítségével gyorsan, egyszerűen, induló költségek nélkül juthatnak hozzá a Microsoft aktuális - 120-151 ezer eurós (32-40 millió forintos) - teljes értékű fejlesztőeszközeihez, valamint kiszolgálótermékeinek licenceihez. A program a szoftveralapú terméket vagy szolgáltatást előállító, magánkézben lévő induló vállalkozások számára elérhető, amelyek legfeljebb 3 éve kezdték meg üzleti tevékenységüket és bevételük nem haladja meg a 210 millió forintot (1 millió USD). A start-up vállalkozások számára a program részvételi díja jelképesen 100 dollár (20 ezer forint), ami kilépéskor fizetendő, így belépéskor semmilyen induló költség nincsen.



A fejlesztő vállalkozások a program részeként hároméves Microsoft Developer Network (MSDN) Professional előfizetést kapnak, ahonnan számos fejlesztő eszközt letölthetnek. A hároméves előfizetés során ingyenesen hozzáférhetnek például a Visual Studio fejlesztői környezethez és több más teljes verziós üzleti alkalmazáshoz is.

A cikk itt folytatódik: http://nonstopuzlet.hu
Itt pedig egy videó tekinthető meg, amit a Channel9 készített Csiszár Dénessel, a BizSpark hazai menedzserével: http://channel9.msdn.com

Megjegyzés: A hazai start-up vállalkozásoknak figyelmébe szeretném ajánlani még a PC World magazin és a Figyelő üzleti hetilap DEMO '08 című pályázatát is, amelynek célja, hogy az induló és feltörekvő hazai IT-fejlesztőcsapatokat összehozza a kockázati tőkével, üzleti angyalokkal, a gazdasági hatalommal rendelkező befektetőkkel. A jelentkezők és érdeklődők a pályázatról és a konferenciáról folyamatosan friss információkat tudhatnak meg a http://demohungary.blogter.hu oldalon.

Angyalra várva

Ördögi kőrben vergődnek a hazai induló internetes vállalkozások: kockázati befektetők nélkül csak nagyon nehezen tudnak nyereségesé válni, miközben nyereség nélkül szinte szóba se állnak velük a befektetők. Pedig jó ötletekben és szakemberekben nincs hiány.

A legtöbb induló internetes vállalkozás – start-up – alapítói nagy reményekkel fognak bele új cégük elindításába. Sokuk korábban szerzett tapasztalat nélkül azt gondolja, hogy a siker receptje nem más, mint egy jó ötlet és egy programozó, aki képes mindazt megvalósítani. A valóság azonban ennél ridegebb, s idővel mind rájönnek, hogy kemény fába vágták fejszéjüket és a Google, az Amazon, vagy éppen a Blogtér és a Port.hu példáját nehéz követni. Akármennyire is kecsegtetőnek tűnik is elsőre a lehetőség. A piacképes ötlet, a kreativitás és a szaktudás ugyanis önmagában kevés, ha nem áll mögötte komolyabb tőke, s ha a vállalkozáson belül nem érvénysül a gazdasági szemlélet. A sikert hosszú távon bevételben, cégértékben és nyereségességben mérik, aminek saját erejűkből csak kevesen tudnak megfelelni. Egyes becslések szerint emiatt hazánkban az induló internetes vállalkozások közül csak minden tízedik éli túl az első évet. Persze ez lehet pesszimista becslés is, de jól jelzi a hazai start-up cégek nehézségeit.

A cikk teljes egészében a Figyelő Trend VIII. évfolyam 6. számában olvasható

Pirézek pénze

A felmérések szerint úgy viszonyulunk az elektronikus fizetéshez, mint a pirézekhez. Ismeretlenül is elutasítjuk, pedig ma már több megoldás is létezik a hagyományos fizetőeszköz leváltására. Megnéztük, mit nem használunk még.

A tapasztalatok szerint a magyar lakosság körülbelül úgy viszonyul az elektronikus fizetéshez, mint a pirézekhez, amely egy fiktív etnikum éppen az elutasítás mérésére. Ismeretlenül is elutasítóan viselkedünk vele szemben is, pedig esetében korántsem kitalációról van szó. A III. E-Money Konferencián ismertetett kutatás legalábbis ezt támasztja alá. A válság elmérgesedése előtt készült felmérés szerint hiába születnek az újabbnál újabb e-fizetést megvalósító technológiák, mi még mindig a pénztárcánkhoz ragaszkodunk. Még úgy is, hogy a különböző megoldásokhoz szükséges eszközök elterjedtsége nem indokolná a stagnálást.

Hazánkban ma a lakosság 79 százaléka használ mobiltelefont, 41 százaléka fér hozzá az internethez, és 63 százaléka rendelkezik bankkártyával. Utóbbit ráadásul Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet ügyvezető igazgatójának megfogalmazása alapján sokan kényszerből használják, mivel a bankszámlájukra kapják a fizetésüket. Ennek megfelelően a legtöbben (97 százalék) csak a pénzfelvételig jutnak el, míg 66 százalék az, aki fizet is vele.

A cikk itt folytatódik: www.fn.hu

Mitől drága nálunk minden?

Hazánkban a számítástechnikai cikkek vitathatatlanul drágábbak a legtöbb nyugati országhoz képest. Kicsi piacunkon ugyanis az árfolyamkockázat, a magas adóterhek és az elnyújtott értékesítés mind-mind drágítják e termékeket. Miközben sok kereskedő nyomja le irreálisan az árakat. A gyengülő forint miatt a közeljövőben kismértékű áremelkedés is várható.

Érdemes ellátogatni Ausztriába, ha még karácsony előtt informatikai eszközök vásárlását tervezzük. Nyugati szomszédunknál ugyanis az általunk vizsgált termékek mind olcsóbbak, mint hazánkban. Egy kiruccanással az ötvenezer forintos eszközöknél például körülbelül 4-9 ezer forintot is spórolhatunk, sőt ritkább esetben még ennél is többet. S ekkor még nem is beszéltünk az Egyesült Államokról, amely ország árait sokszor irigykedve figyeli a hazai vásárló. Ezek alapján drágának érezhetjük hazánkat, még ha a régióban – Ausztriát kivéve - még mindig Magyarországon a legolcsóbbak az informatikai eszközök. Szlovákiában és Romániában majdnem minden drágább. A hazai vásárlókat azonban ez nem boldogítja, akik az új eszközök hazai debütálása után általában csalódottan konstatálják azok árait. Újra és újra megfogalmazva azon véleményüket, hogy hazánkban minden rendkívül drága.

„Ez egy barokkos túlzás” – reagált megkeresésünkre e véleményre Balassa Gergely, a számítástechnikai-eszközök nagykereskedelemével foglalkozó Kelly-Tech kereskedelmi igazgatója. „Igaz ugyan, hogy a nyugati államokhoz képest drágábbak nálunk az eszközök, mégsem állíthatjuk, hogy a kereskedők drágán adják hazánkban termékeiket” – tette hozzá. A kijelentés megértéséhez elég csak végigvennünk azon tényezőket, amelyek Magyarországon árbefolyásoló tényezőként jelentkeznek, hogy lássuk a magyar kereskedők sem dolgoznak indokoltnál nagyobb haszonkulccsal. A hazai piac mérete, az árfolyamkockázat, az értékesítési lánc hosszúsága és a hazai adókörnyezetet mind adottság, miközben a piaci szereplők számossága ellentétesen nyomja lefelé az árakat.

A cikk teljes terjedelmében a PC World 2008. októberi számában olvasható.

Tessék választani: adócsökkentések a mérlegen

Gyurcsány Ferenc ismét egy fogós kérdéssel fordult választók felé: szuperbruttósítás, szja-csökkentést, vagy járulékcsökkentés legyen-e a jövőben? Megnéztük, melyik kinek jó, hogy ön is állást foglalhasson. Miközben úgy tűnik: a kormány már választott.

"Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is fog maradni. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal." - mondta Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében a Parlamentben, körülbelül egy héttel ezelőtt. Az akkor még homályba vesző 250 milliárdos lazításról több szó nem esett, s a konkrét ígéretekre is egy hetet kellett várnunk, hiszen a minap a miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémián bejelentette adócsökkentő javaslatait, amit átnyújtott megvitatásra a magyar népnek, hogy válasszon a szuperbruttósítás, az szja-csökkentés és a járulékcsökkentés közül. Vegyük is őket szépen sorban.

Multiknak és jómódúaknak

A szuperbruttósítás tűnik talán a leggyengébb láncszemnek, hiszen nem jelent mást, minthogy a nettó bért felbruttósítják, majd nettóban mindenki azt kapja vissza, amit eddig is hazavitt. Cserébe a munkavállalók után fizetendő bruttó bérbe már beletartoznának azon járulékok is, amit eddig a munkaadó fizetett.

Példával illusztrálva: ma a minimálbér nettó 56 190 forint, ami bruttó 69 ezer forintban állapítható meg, az új szabályokat követően a nettó érték nem változna, de a bruttó érték 79 720 forintra nőne, miközben a munkáltató költsége 93 030 forintról 107 180 forintra nőne, ami 14 150 forintos plusz költséggel járna. Nettó 97 995 forintnál viszont a bruttó kereset 138 ezerről 143 060 forintra nőne, viszont a munkáltató jól járna, hiszen csak 6679 forinttal kellene többet fizetnie (184 110 forint helyett 190 789 forintot). Vagyis a magasabb keresetek nettó értéke emelkedne, míg az alacsonyabbaké csökkenne, ami visszafogóan hatna az alacsony bérűek foglalkoztatására, miközben a magasabb bérek miatt nőne a reálkereset. Mindez 400 milliárd forint bevételcsökkenéssel járna, amit az szja-kedvezmények szűkítésével, illetve a társasági adó 20 százalékossá válásával lehetne ellensúlyozni, amivel a mérleg nyelve körülbelül mínusz 250-300 milliárdnál állna meg,

Az átlagember választása

A személyi-jövedelemadó csökkentés ennél azonban többet emésztene fel, hiszen a az optimista számítások szerint is 420 milliárd forinttal rövidítené meg a költségvetést. Így szintén nem tűnik valószínűleg e megoldás, annak ellenére, hogy az SZDSZ már régóta szorgalmazza. A javaslat értelmében az szja adókulcsot 2,5 millió éves jövedelemig 20 százalékra, felette 30 százalékra csökkentenék, ami mellett az iparűzési adó egy százalékosra csökkenne, és megszűnne a kulturális járulék is.



A hozzá kapcsolódó 1,5 százalékos járulékcsökkentés körülbelül 690 milliárdba kerülne, amit 270 milliárdos bevétellel kompenzálnának az ingatlanadó és a helyi társasági adó bevezetésével, a társasági adó 20 százalékos növelésével és a szja-kedvezmények szűkítésével. Magyarán ezen megoldás az átlag magyar állampolgárnak lehetne jó megoldás, miközben a vállalkozások terhei nem változnának.

Nyeregben a kisvállalkozások

Annál inkább a harmadik változatnál, hiszen a nagyarányú járulékcsökkentésből leginkább – a módosított javaslat szerint – a a tíz fő alatt foglalkoztató cégek részesülhetnének, s csak a minimálbér másfél–kétszereséig. A tételes egészségügyi hozzájárulás 2009-ben felére csökkenne, 2010-ben megszűnne. A javaslat fedezetéül a rehabilitációs járulék emelése, gépkocsi-elszámolás szigorítása, kisebb adóalap-szélesítő lépések szolgálnának. Ami körülbelül 200-250 milliárd forintos kiadással járna.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu/kezdolap/5466

Hajós nemzet leszünk

Hamarosan megélénkülhet a hazai vizek forgalma, hiszen a kormány a folyami szállítmányozást tekintve komoly fejlesztésekbe kezdett, amely értelmében a jövőben nagyobb méretű hajók is megjelenhetnek a folyón. A zöldeknek ez nem tetszik.

Lovas nemzet vagyunk nem vitás, mint ahogyan az sem, hogy a magyar tenger nem más, mint egy tó, így nem meglepő, hogy kevés szó esik ma hazánkban a folyami szállítmányozásról. Annak ellenére, hogy e területen komoly előrelépések vannak, hiszen az utóbbi években nem kevés erre a célra fordítható forrás érkezett az uniótól hazánkban. A közösségnek ugyanis kitűzött célja, hogy a vízi teherszállítást felzárkóztassa (még ha kis mértékben is) a jelenleg legnépszerűbb közúti, s a kissé mostohán kezelt vasúti szállítmányozás mögé.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu

Kína után India is ránk figyel

Gyurcsány Ferenc indiai útját kritikus szemmel nézve sem értékelhetjük eredménytelennek. Több üzleti megállapodás is kötetett, amelynek köszönhetően tovább élénkülhetnek kapcsolataink, miközben Bangalore mostanság Radnótival ismerkedik.

Stílusosan fogalmazhatunk úgy, hogy egy csipetnyi Magyarország költözött mostanság Indiába, hiszen az ország híres fűszerkeverékének nevét viselő „magyar masala” fesztivál keretében az elkövetkező hat hétben, öt városban düböröghet a magyar kultúra. Így a kontinensnyi ország megismerheti többek között Szabó István Rokonok, Fliegauf Benedek Dealer és Pálfi György Hukkle című filmjét, miközben több koncertet is ad a Dresch Quartet és a Szakcsi Lakatos Béla-Vukán György zongorista kettős. S ez még nem minden. Lesz Mátyás királyt és a magyar reneszánszt bemutató kiállítás, felolvasóest, amelyen tíz magyar költő, köztük Radnóti Miklós, Pilinszky János, Weöres Sándor versei hangzanak el hindiül, és gyermekrajz-kiállítás is. A február 26-ig tartó eseménysorozatnak két aktualitása is van: egyrészt egybeesik a Delhi Magyar Tudományos és Kulturális Központ fennállásának 30. évfordulójával, valamint Gyurcsány Ferenc Indiai látogatásával is, aki Bangalore-ban nyitotta meg ünnepélyesen a fesztivált.

Élénk kapcsolatok

Látogatásának célja azonban nem a kulturális kapcsolatok ápolása volt, sokkal inkább a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, amellyel hazánk piacot szerezhet a föld egyik legnépesebb országában. S ezen a ponton nem szabad elhallgatnunk, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra eddig sem lehetett sok panaszunk, hiszen a magyarországi Indiai Nagykövetség adatai szerint 2006-ban 230 millió dollárnyi forgalomról fordult meg a két ország között, amely 75 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.



A magyar kivitel 128,37 millió dollárra nőtt a 2005-ös 44,46 millióról, közben a behozatal Indiából 142,27 millió dollárra bővült 105,62 millióról. Mindezt többek között a budapesti szoftver-fejlesztéssel foglalkozó Tata Consultancy Servieces és Satyam Computers, a Ganz művekbe bevásárló Crompton Graves, a Dunakiliti Konzervüzemet tulajdonló Thapar és az indiai érdekeltséggel bíró Richter Gedeon szorgoskodta össze. S a névsor a jövőben még tovább bővülhet.

Gumigyár jön, elektronikai cikkek mennek, a cikk itt folytatódik: www.netnap.hu

Sms és parkolás: ki húzza le az előfizetőt?

Többéves huzavona zajlik a budapesti parkolási cégek és a mobilcégek között az sms útján történő fizetés ügyében. A technológia adott, ám a mobilcégek szerint nem képesek megállapodni az EME-vel „korrekt” díjszabásban , amely kényelmes pozícióból tárgyalhat, hiszen monopolhelyzetben van a fővárosi utakon.

Mint már korábbi cikkünkben írtuk, a II. e-money szimpozium nyugodtnak induló hangulatát egy meglehetősen heves vita törte meg, amikor szóváltás alakult ki Fürst György a budapesti mobilparkolásban érdekelt EME Zrt. elnöke és Drozdy Győző, a Pannon vezérigazgató-helyettese között.

„Ez nem stand up comedy” – jellemezte a kialakult helyzetet a konferencián Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese. Míg Beck György, a Vodafone vezérigazgató-helyettese igyekezett kimaradni a parázs vitából, ugyanis elmondása alapján cége még nem szembesült az érintett problémával.

Kész a rendszer

Az indulatokat a budapesti parkolás váltotta ki, ahol a Pannon és a T-Mobile már régóta tervezi az sms útján történő jegyvásárlás bevezetését, ám a másik oldallal még egyikük sem tudott megállapodni.

Annak ellenére, hogy az eljárás módszerére már pont került: „Az EME Zrt. és a Pannon közt 2006 nyarától 2007 tavaszáig intenzív pénzügyi, jogi és műszaki egyeztetések folytak. Ezek eredményeképp elkészült egy mobilparkolási rendszer, amely az EME rendszeréhez kapcsolódva valósíthatta volna meg azt, hogy előfizetőink a szolgáltatónál vezetett hitelkeret és univerzális egyenleg terhére fizessék ki a parkolás díját” – nyilatkozta a FigyelőNetnek Drozdy Győző, a Pannon vezérigazgató-helyettese.

A cikk itt folytatódik: www.fn.hu

Vásárlási kiskáté ajándék vadászoknak

A csillagszóró hadművelet is rávilágított arra, érdemes ébren tartani a figyelmünket a karácsonyi ajándékok vásárlása során, hiszen sok kereskedő igyekszik minket átverni. Röviden összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni.

Mára már szinte alapvető klisé, hogy a karácsony leginkább a kereskedők ünnepe, hiszen a kiskereskedelmi forgalom jelentős mértékben emelkedik az év utolsó hónapjában. A tőzsdén jól ismert „mikulás rallyra” sok eladó épít, hiszen tudják: ilyenkor – főként az utolsó napokban – szinte mindent el lehet adni a karácsonyi ajándék vadászaton lévő megfáradt vevőknek. Így a fogyasztóvédelem is kiemelt jelentőséget kap napjainkban, hiszen a vásárlók kiszolgáltatottsága ilyenkor a legnagyobb a csalókkal, a rossz minőségű, vagy veszélyes árut forgalmazó kereskedőkkel, élelmiszer-hamisító bandákkal, bóvliárusokkal szemben. Ezen okból mi is megvizsgáltuk, mire érdemes figyelni, hogy a meglepetés erejét később ne a csalódottság váltsa fel.

Alaposan gondoljuk át

Elsőként talán a legfontosabb, hogy alaposan gondoljuk át, kit-mivel szeretnénk meglepni. S itt nem feltétlenül az ár a fontos, hiszen egy jó, személyes ötlet többet ér minden pénznél. Sajnos, ha ennek nem vagyunk a tudatában, akkor hirtelen döntéseket fogunk hozni, amik kényszer megoldásokat szülnek. Ráadásul, ha tudjuk, hogy mit akarunk, akkor semmiféle reklám, vagy ügyes rábeszélés nem fog minket eltántorítani célunktól. S nem fogunk az ügyeskedők hálójába kerülni.

A teljes cikk itt megtekinthető: http://www.netnap.hu

Egyablakos ügyintézés, fizetés nélkül

Mostoha sorsa van Magyarországon az elektronikus fizetésnek. Megvannak hozzá az eszközeink, mégis kevesen élünk vele. Mindez igaz a közigazgatásra is, amely legnagyobb szolgáltatóként komoly lökést adhatna az érintett területnek.

A második alkalommal megrendezett e-money symposium az elmúlt évhez hasonlóan nem hordozott sok pozitív információt. Annak ellenére, hogy az elektronikus fizetési lehetőségek ma már ismertek és elterjedtek, az embereknek mégis csak kis százaléka használja azokat a mindennapokban. A Medián felmérése alapján bár sok ember rendelkezik bankkártyával, többségük csak ATM automatából való pénzfelvételre használja, s a felhasználóknak csak 63 százaléka fizet vele. Ráadásul a megkérdezettek 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem adná meg a bankkártyája számát az internetes vásárlások kapcsán. Így a bizalmatlanság komolyan visszaveti az online kereskedelmet.

Mindezt a bankok statisztikái is alátámasztják, hiszen míg minden magyar pénzintézet kínál webes elérhetőségeket, az ügyfeleknek csak 20 százaléka rendelkezik azokkal. Ráadásul közülük csupán nyolcszázezer ügyfél az, aki aktívnak tekinthető, míg egymillió társuk nem használja ki a szolgáltatást. Ők is leginkább csak számlalekérdezésre használják az oldalakat, hiszen évente például átlagban csak 8 átutalást indítanak.

Kihasználatlan megoldások

Az okok többrétűek. Egyrészt az emberek bizalmatlanok, hiszen félnek a visszaélésektől és a hackerek támadásaitól, másrészt szeretik szó szerint kézben tartani a dolgokat. Így egy virtuális – kvázi láthatatlan - átutalás számukra idegen, amiért sokan döntenek úgy, hogy jobb inkább személyesen intézni ügyeiket. Pedig kihasználatlan megoldások bőven vannak: ma már gyakorlatilag minden banki műveletet intézhetünk otthonról, közüzemi számláinkkal sem kell a postára rohangálnunk, és egyre több mindenért fizethetünk a mobil-telefonunkkal. Így többek között a lottószelvény kitöltés, az autópálya használat, az újság-előfizetés, a mozijegyrendelés és némely városokban a parkolás is elintézhető egy SMS küldésével. S ekkor még bankkártyával elérhető az interneten szolgáltatásokról és javakról még nem is beszéltünk. Ennek ellenére a pénzintézetek és a mobilszolgáltatók további lehetséges megoldások és szolgáltatások bevezetését tervezik, remélve, hogy előbb-utóbb átszakad a gát, és az emberek ráeszmélnek az elektronikus fizetés előnyeire.

A cikk folytatódik: http://www.netnap.hu

Fapados utazások a mérlegen

Hazánkban is elindultak az első fapados buszok, amelynek apropóján megnéztük, hogy mennyi az annyi, vagyis hogy valóban olcsóbban utazhatunk-e külföldre a minden jóval felszerelt járművekkel. Rövid kutatásunk meglepő eredménnyel zárult.

Lassan itt a karácsony, aminek a hangulatát évről-évre nehezebb átélnünk a napi rohanás és a kényszerű ajándékvadászattal beillő plázázás mellett. A legjobban talán mégis úgy lényegülhetünk át, ha adventkor elszökünk egy picit, s egy hétvégére elbújunk külföldön egy hangulatos város forgatagában. Nézzük, milyen lehetőségeink vannak.

Kétszemélyes romantikus hétvége Zürichben 40 ezerért, három napos mesés karácsonyi kirándulás Regensburg városában 30 ezerért, vagy adventi hétvége Bécsben 28 ezer forintért. Jó ajánlatoknak tűnnek, pedig sok időt nem is töltöttünk az összeállításukkal, hiszen ma már 30 percnyi böngészés is elegendő, hogy elképzelt hétvégénket megvalósítsuk.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu

Parázs vita: ki húzza le az előfizetőt?

"Ez nem stand up comedy, ha hozzá akarsz szólni a témához, menj vissza a helyedre, és onnan szóljál hozzá!" – igyekezett rendre utasítani Winkler János, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyettese Fürst Györgyöt, az EME Zrt. elnökét, miután parázs vita alakult ki a II. e-money symposiumon a mobilszolgáltatók és a mobilparkolásban is érdekelt cég között a budapesti parkolás ügyében.

A vita során ugyanis csak egy közös pont volt. Abban mind egyetértettek, hogy meg kell állapodniuk, ám a tárgyalások sikertelenségéért egymást hibáztatták, mondván, nem elfogadható a másik cég üzletpolitikája, mivel az vica versa az előfizetők megkopasztására irányul.

A vita előzményeként Fürst György beszéde szolgált, aki elsőként kavarta fel a konferencia nyugodt hangulatát. Az előtte szólóktól eltérően meglehetősen provokatív beszéddel igyekezett felrázni a teremben lévő hallgatóságot. „Kitől várjuk a probléma megoldását? Itt ül a teremben az összes olyan ember, aki ezeket a cégeket vezeti, ezzel foglalkozik” – mondta az EME Zrt. elnöke, majd hozzátette: – „Egy év alatt kevesebb szerződést kötöttünk, mint amennyi versenyhivatali vizsgálatot kaptunk partnercégektől. Egy darabig tárgyaltunk az egyik legnagyobb magyar mobilszolgáltatóval, aztán amikor a tárgyalás egy olyan pontra jutott, hogy már mi is szerettünk volna jól járni, jött a versenyhivatal, hogy a meg nem nevezett Pannon-szolgáltató feljelentett minket tisztességtelen magatartásért.”

„Csak legyen drágább az ügyfélnek!”

Beszédének végén Fürst György már nyugodtabb hangnemre váltott, felajánlva a megegyezést, mondván „ebédszünet alatt szerintem üljünk le, biztos vagyok abban, hogy meg tudunk állapodni”. Úgy tűnt azonban, hogy a feldobott labdát az érintettek nem bírják szó nélkül hagyni, hiszen izgatottan, mondhatni már idegesen készültek azon kerekasztal-beszélgetésre, amelynek üzenete a mobilszolgáltatók összefogása volt. Ám az összefogás leginkább az EME Zrt. ellen valósult meg, hiszen a megszólalók nyíltan vagy burkoltan kritizálták a cég vezetését.

A cikk és a vita itt folytatódik: www.fn.hu

Kevés munka, sok pénz

Bizonyára mindannyian hallottunk már mesés jövedelemmel kecsegtető, otthon végezhető internetes munkáról. Csábítóan hangzik, ám vigyázzunk vele, hiszen könnyen pénztárcánk, emberi kapcsolataink és önértékelésünk rovására mehet.

„Szeretnél otthon végezhető internetes munkával, kevés időráfordítással sok pénzt keresni” – kérdi az átlag olvasótól egy a világhálón megjelenő hirdetés. A felvetés igazából költőnek nevezhető, hiszen közülünk bizonyosan csak kevesen vannak, akik nem szeretnének így tenni, mint ahogyan azok is, akik bedőlnek a nyilvánvaló átverésnek. Mert bizony ez csak egy, a sok weben fellelhető MLM (Multi-level Marketing) ajánlat közül, melyek mesés jövedelemmel hívogatnak. Fontos leszögezni, hogy közöttük nem mindegyik törvényellenes, hiszen bőven tudnánk pozitív példákat is mondani, ám érdemes mégis kivesézni a hirdetéseket, nehogy átverés áldozatai legyünk.

„Megváltoztatja az életed”

Elsőként is gyanút ébreszthet, ha az állásajánlat „túl szép, hogy igaz legyen”. Könnyű és gyors pénz ugyanis nem létezik, az csupán kommunikációs fogás, hogy figyelmünket felkeltsék. Hasonlóan az oldalon megjelenő „pozitív” példákhoz, akik mind az adott szolgáltatást dicsérik, mondván az megváltoztatta az életüket. Lehet, de valószínűleg nem kedvező irányban.

Soha ne vásároljunk meg előre semmit: ne vegyünk kezdő csomagot, s ne fizessünk a betanulásért és a regisztrációért. Korrekt cég ilyet nem kér. Ne kapcsolódjunk olyan rendszerbe, ahol csak az új tagok beszervezéséért kapunk jutalékot. Jövedelmünk elsődleges forrása a termék értékesítéséből származzon. S ami a legfontosabb: döntsünk megfontoltan, még akkor is, ha a másik oldal ehhez nem szívesen ad időt, mivel ez a dolga.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu

Kell-e nekünk újabb pláza?

A tervek szerint napokon belül átadják Magyarország legnagyobb bevásárlóközpontját, az Arena Plaza Mallt. Felvetődik a kérdés, hogy szükségünk van-e újabb plázára. A jelek szerint igen, sőt nem is egyre. Sokra.

Megkérdőjelezhetetlen tény: a bevásárlóközpont-építés jó üzlet. Nagyon jó üzlet, amit mi sem jellemez jobban, hogy míg a napokban készülnek átadni Magyarország legnagyobb plázáját, az Arena Plaza Mallt, már megérkeztek a hírek a legújabb kihívókról: a Market Central Ferihegyről, a WestEnd II-ről, a Vörösmarty téri ING projektről és a budai Skála helyén épülő üzletközpontról is. A Befektetési Ingatlan Adatbank (ING) adata is ezt támasztják alá, hsizen 2005-ben a bevásárlóközpontok szektora a vizsgált 13 európai ország közül hétben lekörözte a többi ingatlanszektort. Nem is akármilyen hozammal. A legalacsonyabb megtérülést Németország és Svájc produkálta a vizsgált országok közül 4,1 illetve 5,5 százalékkal, míg az átlagos hozam 7,4 százalék közül alakult.

Kielégítetlen kereslet

“Az európai bevásárlóközpontok továbbra is számos befektető célpontjául szolgálnak és az is világos, hogy a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. A befektetőket nem csak a jelenlegi, a szektor által generált magas hozamok vonzzák, hanem az is, hogy a fejlesztéseket számos országban szigorúan szabályozzák, így a kínálat a jövőben is igen korlátozott lesz.” - kommentálta a jelentést korábban az egyik társszerzője, Nick Axford. Az Arena Plaza Mall például már a megnyitás előtt minden területét bérbe adta, így egyelőre biztatóan vág bele a működésébe. Ráadásul a kivitelezőknek olyan világmárkákat sikerült megnyerniük, mint a Tommy Hilfiger, a Boss, a Ralph Lauren, a Paul & Shark, a Lacoste vagy a Peek & Cloppenburg.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu