Budget-IT és Pannon mobilnete

Teszteltük a Navigator tesztüzemű Budget-IT szolgáltatását, amely keretén belül a vállalkozások havidíjért cserébe több évre befagyaszthatják hardver- és szoftver-kiadásaikat. A vékonykliensek mellett csak egy működő internetkapcsolatra van szükség, de arra nagyon.

Valószínűleg kevesen gondolnák, hogy a raktárak mélyére süllyesztett és a sarokban porosodó 586-os gépek még ma is használhatóak lehetnek mindennapi feladatokra. Persze nem Windows 95, vagy 10 éves Office programok futtatására gondolunk, hanem olyan szoftverekre, amelyek ma is naprakésznek számítanak.

A megoldást a vékonykliens technológia jelenti, amely esetében az érintett gépek gyakorlatilag közvetítőké avanzsálnak, a munka érdemi részét pedig egy távoli szerver végzi. Nincs másra szükség, mint két fő beviteli eszközre (klaviatúra és egér), egy monitorra, egy egyszerű konfigurációra merevlemez nélkül, valamint egy működő internetkapcsolatra.



A hangsúly ugyanis nem a kliensen van, hanem a szerveren. Erre remek példát jelent például a Navigator Budget-IT outsourcing szolgáltatásához kínált Chip PC, amely gyakorlatilag egy falba építhető konnektorhoz hasonlatos. Illetve a feladatra tökéletesen megfelelnek a Devon IT vékonykliensei is. Mindkettő képes ellátni a feladatát: Billentyűzet, egér és monitor köthető rájuk, miközben kezelik a hálózati kapcsolatot is. Persze ezen túl lehetőség van asztali PC-k és laptopok átalakítására is, ha a jövőben vékony kliensként szeretnénk őket használni.

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Office 2010 teszt

Az Office 2010 az elődjéhez képest szebb és jobb lett, ám önmagában kevés újdonságot tartalmaz. Teszteltük a jövőre megjelenő irodai programcsomag első technológiai előzetesét.

A forradalom elmaradt. Az Office 2010 első technológiai előzetese (Technical Preview) alapján a jövőre megjelenő irodai programcsomag nem tartogat radikális újdonságokat. Csupán elődjének az örökségét viszi tovább, amely anno alaposan felbolygatta az állóvizet. Az Office 2007 ugyanis alkalmazásai jelentős részében leváltotta az idejét múlt menüsort, hogy azt a modern szalagra cserélje, és bevezette az Open XML fájlformátumot, amely docx, xlsx és pptx formában testesült meg. Nem kevés fejtörést okozva ezzel a korábbi Office tulajdonosoknak.



Hasonló merész újításokat azonban nem érdemes az Office 2010-től várni. Az embernek szinte az az érzése, hogy a Microsoftnál uralkodó reformhangulat nyugodtabb mederbe terelődött. Már nem akarnak piacra dobni olyan terméket, amelyre maga a piac és a tágabb informatikai környezet nem készült fel. Az új irodai programcsomag e miatt gyakorlatilag nem más, mint egy feljavított Office 2007. Hasonlóan a Windows 7-hez, amely a Vistára épül, csak minőségileg jobb. Forradalmat csak az Office 2010 tág termékvonalába tartozó webes Office (Office Web Applications) csinálhat, ám ő külön utat jár.

A szalag diadala

Első pillantásra feltűnő újdonság, hogy a program fejlesztői végleg leszámoltak az idejét múltnak ítélt menükkel. Immár az Office 2010 minden alkalmazásában a szalag szerepel, ami sokkal letisztultabb formát kapott. A Microsoft mérnökei száműzték az Office 2007 vastagon meghúzott vonalait, s helyére simulékonyabb formákat illesztettek. A szalag ennek köszönhetően szebb lett, bár ez a program használhatóságának a tekintetében nem sokat nyom a latba.

Az Office 2010 teszt itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

2 hét Windows nélkül: Linuxon

Masszív Windows felhasználóként két hétre sarokba dobtam a Microsoft operációs rendszerét, hogy bebizonyítsam: a mindennapi használat során lehet létjogosultsága a nyílt forráskódnak. Avagy kell-e félnünk a SUSE Linuxtól?

A felhasználók egy jelentős része berzenkedik a Windows konkurens operációs rendszerektől, mivel általában nem ismerik azokat. Ragaszkodnak az előbbihez (ha egyáltalán tudják, hogy azt használják). A Windows kezelését tanulták, az van az ismerősüknél, a munkahelyeiken, mellette nőttek fel. Talán emiatt eshetett meg, hogy ahányszor egy vállalkozó ismerősömnek bizonyos tevékenységhez egy másik operációs rendszert ajánlottam, annyiszor volt a válasz határozott elutasítás.



A sok hasonló „nem kell, nem ismerem" reakció után elhatároztam, hogy utánajárok tényleg kell-e félnie egy mélyebb informatikai ismeretekkel nem rendelkező felhasználónak a pingvines rendszerektől, illetve a Mac OS X-től? Így ős-Windowsosként egy Mac-es kitérő után két hétre újra elfelejtettem a Microsoft operációs rendszerét, és a mindennapi használat során átléptem az ellentáborba. Pro és kontra, avagy féljünk-e a Linuxtól?


Pingvinek közt a kaméleon

Linux esetében elsőként komoly fejtörést okozott, hogy a gazdag nyílt forráskódú felhozatalból - Debian, Madriva, Gentoo, Knoppix, Xandros, Red Hat, SUSE, Ubuntu - pontosan melyik rendszert vegyük górcső alá. Végül a SUSE-re esett a választásunk, amely az Ubuntu és a Red Hat mellett talán a legnépszerűbbnek számít hazánkban.

Első látomásra klasszikus Windows felhasználóként a SUSE meglehetősen ismerősnek tűnt. Asztal, tálca, start menü borította el a monitort, ami miatt egy picit otthon érezhettem magam a grafikus felületen belül. Ezt egyébként igazolta mini-fókuszcsoporton is, amelynek egyik tagja csak harmadszorra értette meg, hogy nem a Microsoft egyik operációs rendszerét látja maga előtt. Meglepődött, mivel úgy hitte, hogy a Linux a mai napig még parancssorból működik. Ez tréfás esetnek is tűnhet, ám jól jelzi, hogy az olyan emberekben, akiknek nem mindennapjuk része az informatika, milyen kép él a nyílt forráskódról.

Egy másik első blikkre szemet szúró apróság a teszteléshez kapott Toshiba Tecra notebookon beállított háttérkép volt. Természetesen ez semmilyen módon nem minősít egy rendszert, de mégis szimbolikus jelentőségű. A képen ugyanis egy Linuxos pingvin Don Quijote szélmalomharcot vívott a Windowsos felségjelzésű malommal.



Talán nincs erre szükség. Nem kell mindig küzdeni. A spanyol hős amúgy is a saját démonjaival küzdött... Mivel jókedvemben találtak, ezért egy jót nevettem az eseten, és hasonlóan vicces Linuxos háttérképekkel pakoltam tele a gépet. Remélve, hogy a pr-ügynökség tagjainak is van humorérzékük.

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Új versenyző: OffiSync

Az OffiSync ötvözi az Office és a Google Docs legjobb tulajdonságait. Segítségével az irodai programcsomagban írt dokumentumainkat közvetlenül a felhőbe menthetjük.

Míg a webes szolgáltatásokkal is felvértezett Office 2010 csak jövőre érkezik, egy kis fejlesztőcsapat alkalmazásával már most lehetőségünk van arra, hogy a Microsoft irodai programcsomagjában készített dokumentumainkat közvetlenül az internetre mentsük. Nevezetesen a Google felhőjébe.



A jelenleg még béta állapotú OffiSync ugyanis ötvözi a két rivális cég megoldását: egyrészt nem kell megválnunk a jól megismert Office-os programjainktól, amelyek kétségtelenül több beépített funkcióval rendelkeznek, mint a Google Apps webes alkalmazásai. Másrészt a Word, Excel és PowerPoint állományainkat közvetlenül elhelyezhetjük a Google Docs fiókunkba, hogy azokat később bárhonnan elérhessük (egy internetkapcsolat segítségével).

Az Office-ba beépülő modullal megnyithatjuk a Google tárhelyén lévő dokumentumainkat, majd ha végeztünk elmenthetjük a felhőbe művüket. Az OffiSync alkalmazással ezen túl egyszerűen kezelhetjük az internetre mentett állományainkat és az ott kialakított könyvtár-struktúrákat, megoszthatjuk a dokumentumokat, jogosultságokat kezelhetünk, kereshetünk a weben lévő fájljaink között, valamint e-mail üzenetet is küldhetünk a szerkesztőtársainknak.

A cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

2 hét Windows nélkül: Mac-en

Masszív Windows felhasználóként két hétre sarokba dobtam a Microsoft operációs rendszerét, hogy bebizonyítsam: nem esett messze az alma a fájától! Avagy kell-e félnünk a Mac OS X-től?

A felhasználók egy része idegenkedik a Windows konkurenciának számító operációs rendszerektől, valószínűleg azért mert nem ismerik azokat. Ragaszkodnak előbbihez (ha egyáltalán tudják, hogy azt használják), annak a kezelését tanulták, az van az ismerősüknél és a munkahelyieken, mellette nőttek fel. Már többször is belefutottam abba, hogy vállalkozó ismerősömnek bizonyos tevékenységekhez a Windows mellé egy másik operációs rendszert ajánlottam, de a válasz mindig nemleges volt.

Akasztják a hóhért

A sok hasonló „az nem kell, nem ismerem" reakció után elhatároztam, hogy utánajárok vajon tényleg kell-e félnie egy mélyebb informatikai ismeretekkel nem rendelkező felhasználónak a Mac OS X-től, illetve a Linuxtól? Így ős-Windowsosként két hétre elfelejtettem a Microsoft operációs rendszerét és a mindennapi munkám során átléptem az ellentáborba. Habár eddig sokszor, sok helyen írtam a rivális operációs rendszerekről, de egyszer sem voltam rákényszerülve, hogy masszívan velük dolgozzak. Eddig.



Sorozatunk első részében az Apple operációs rendszerét vesszük górcső alá, megvizsgálva, hogy egy olyan felhasználónak, aki addig csak Windows-t látott, mennyire lehet nehéz az átállás. Pro és kontra, avagy féljünk-e a Mac OS X-től?

Első blikkre

Ha a külcsín alapján kellene dönteni, akkor nem kérdés, hogy a két rivális közül ki a jobb. A teszteléshez kapott MacBook laptopba az első pillantásra könnyű beleszeretni. Akármerre vitt az utam, mindenki úgy kezelte, mintha egy csecsemő lenne. Csillogó szemekkel nézték, nem bírták ki, hogy egy rövid időre ne nyúljanak hozzá, de ezt talán a hátulján világító kis alma hipnotikus erejének is betudhatjuk. Nem szeretném hosszasan részletezni a külalakját, mert előre tudtam, hogy szemre való lesz. S mivel a szép nőknek/csinos férfiaknak is több ügyetlenséget elnézünk, ezért igyekeztem figyelmet sem venni a külleméről. A hangsúly inkább azon volt, hogy a rajta futó Mac platform is ilyen bűbájos-e?

A szubjektív teszt itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Google Maps Vs. WorldWide Telescope

A Microsoft és a NASA bejelentése szerint a jövőben jelentősen bővülhet a weben elérhető űrkutatási anyagok száma. Ennek apropóján nézzük, hogy a WordWide Telescope miben különbözik riválisától, a Google Earth-től.

Elsőként is maradjunk a Földnél, amelyről a WorldWide Telescope szintén rendelkezik műholdfelvételekkel, de érezhető módon a fejlesztői nem e funkciójára koncentráltak, hiszen mesze elmarad a nagy vetélytárshoz képest. Igaz megtalálható benne egy éjszakai üzemmód, ami viszont a Google Earth ötös verziójából hiányzik még, s amellyel nagyon szépen kivehető, hogy a Földön hol mekkora az éjszakai fényszennyezettség.



A bolygónkról kilépve viszont sokkal nagyobb szabadság fogad minket, hiszen még a Google programjával csak a Marson kutakodhatunk, addig a Microsoft fejlesztőinek a programja már a Vénuszra, a Jupiterre, sőt annak még négy holdjára (Io, Europa, Ganymede, Callisto) is elvisz minket. Ha viszont csak a vörös bolygón szeretnénk körbenézni, akkor talán még mindig a Google Earth használata ajánlott, hiszen igaz, hogy a WordWide Telescope élesebb képet jelenít meg, a Google felhasználói viszont rengeteg megjegyzéssel látták el a naprendszerben utánunk következő bolygót.



Ha ezek után az égre tekintünk, akkor tapasztalataink alapján egyelőre ugyanazokat az égi alakzatokat tekinthetjük meg mindkét programban, ami érthető is, mivel még egy adatbázisból dolgoznak. Igaz itt is, hogy a Google alkalmazása sokkal több információt jelenít meg, de a WorldWide alkalmazása viszont mindig jelzi nekünk, hogy éppen mit érdemes megnézni ott, ahol éppen az univerzumban járunk. Ezt a folyamatosan frissülő kollekciók biztosítják, amelyek tartalmazzák kategorizálva az égitestekről készített képeket. Azokat, amiket a mostani bejelentés szerint folyamatosan bővíteni fognak.

A WorldWidw Telescope alkalmazásról és az MS-NASA bejelentésről szóló cikk bővebben itt található: nonstopuzlet.hu

Aknázzuk ki a Live Fotótárát!

A Live Fotótár funkcióinak teljes kihasználásához érdemes azt Live fiókunkba bejelentkezve használnunk. Persze offline funkciói miatt sem panaszkodhat. Segítségével egy helyen kezelhetjük a gépünkön található összes fényképet, amelyeken a legegyszerűbb korrigálásokat is elvégezhetjük: kitisztíthatjuk a vörös szemeket, fekete-fehér effektusokkal dobhatjuk fel a képet, illetve a színek és a megvilágítás tökéletlenségén is javíthatunk.



Ha legalább már egyszer bejelentkeztünk a programon belül a Live fiókunkba, akkor még a Messenger partnereink alapján is címkézhetünk. A Fotótár ugyanis letölti a webes névjegyalbumunkat, majd a program automatikusan felismeri az arcokat, amelyekhez utána hozzárendelhetjük egy adott személy azonosítóját. Ezen információ alapján később könnyen megtalálhatjuk az ismerősünkhöz köthető képeket, vagy akár meg is oszthatjuk azokat az illetővel. A program igazi erőssége igazából a közzététel menüpont, amivel fotóinkat feltölthetjük Live profilunk fényképtárába, egy csoport könyvtárába, valamint azokat a Live Events-ben korábban már létrehozott eseményhez is kapcsolhatjuk.

A Windows 7, Live Essentials, IE8 összeállítás itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

A Windows 7 "pornó-biztos" profilja

A Windows 7-ben debütál elsőként a Safeguard technológia, amellyel szó szerint ökör biztos fiókokat hozhatunk létre a gépünkön, számítva egy-egy figyelmetlen felhasználó által számítógépünk ellen elkövetett bűntettekre.

A Safeguard által védett fiókok ugyanis teljes mértékben megvédik gépünk eredeti beállításait és állományait: Ha egy fájlt törölnek a fiókjában, akkor azt kilépés után visszaállítja, a módosításokat érvényteleníti, a letöltött fájlokat törli, és a telepít alkalmazásokról is elfeledkezik. Vagyis segítségével úgy használhatja valaki a gépünket, hogy tudjuk, semmi kárt nem tehet benne. Hacsak nem veri a földhöz a monitort, vagy a billentyűzetet… A Safeguard technológiával védett profilt így értelemszerűen nem alkalmas gyakori felhasználóknak, inkább vendégfióknak érdemes beállítani, annak viszont nagyon.



Ehhez nyissuk meg a Vezérlőpultunkat, s a „User Accounts and Family Safety” menüponton belül válasszuk ki az „Add or remove user accounts” opciót. A megjelenő ablakban válasszuk a „Create a new account” lehetőséget, majd adjuk meg a fiók nevét, és a hozzáférés típusát. Vendég fiók révén érdemes a „standard user”-t választani. Ha készen vagyunk, akkor visszalyukadunk oda, ahol a fiókokat láthatjuk. Itt kattintsunk az általunk létrehozott profilra, majd a „Set up PC Safeguard” menüponton belül kapcsoljuk be a szolgáltatást (Turn on PC Safeguard). Jelentkezzünk ki, s próbáljuk ki a baki biztos profilunkat, amely rögtön a bejelentkezés után figyelmeztet minket: a munkánkat menekítsünk el a gépről, különben törlődni fog. Az Index által pornó-üzemmódnak nyilvánított IE8 InPrivate Browsing után tehát itt van a pornó-biztos Windows profil is. Mindenki döntse el, hogy mire használja.



További Windows 7 tippek is olvashatók: http://nonstopuzlet.hu

Windows 7 kisokos

Windows 7 - leváltja az XP-t a netbookokon?

A hazánkban árusított netbookokon jelenleg az XP-k dominálnak. Vista sehol sincs, ám a Windows 7 a javított kódbázisa miatt megtörheti az XP uralmát. Sok azonban a kérdőjel, s a jelenlegi XP-s netbookok tulajdonosai esetében még az sem egyértelmű, hogy miként válthatnak majd.

Bővebben: Windows 7 és a netbookok

Windows 7 + HTPC

Rövid időre megkaparintottuk a hazai Microsoft kísérleti Windows 7-es házimozi PC-jét, amely teljesen átalakíthatja azt, amit eddig az otthoni médiaközpontról és a szórakoztató-elektronikáról gondoltunk. Vajon így fogunk tévézni pár év múlva?

Bővebben: A Windows 7 a nappaliba költözik



A Windows 7 érintőképernyős csomagja

A Windows 7 fejlesztői elkészültek az új platform első érintőképernyős programcsomagjával. A Microsoft Touch Pack for Windows már úttörő módon az új operációs rendszer érintőképernyős moduljára épül. Nem titkoltan azzal a célzattal, hogy a redmondi szoftvercég utat mutasson a szoftverfejlesztők számára az e fajta programok készítéséhez.

Bővebben: Touch Pack for Windows

Végleges Windows 7 kiadások

A Windows 7 összesen 6 verziója közül hazánkban kereskedelmi forgalomban csak 3 lesz megvásárolható: a Home Premium, a Professional és az Ultimate. Nézzük a fő különbségeket a kiadások között!

Bővebben: Windows 7 kiadások



Mindent a Windows 7 RC letöltéséről

Honnan lehet letölteni? Mekkora fájlról van szó? Mi a minimális gépigénye? Lehet-e a Windows 7 bétájáról RC-re frissíteni? Kérdések és válaszok a Windows 7 RC letöltésével és telepítésével kapcsolatban.

Bővebben: Windows 7 RC GYIK

A Windows 7 eszközkezelése

A hardvergyártók nagy érdeklődéssel figyelték a Windows 7-ben debütáló Device Stage érkezését, s néhány közülük már az operációs rendszer bétája megjelenésének a pillanatában elérhetővé tette pár eszközének e fajta kiegészítőjét. Az, hogy pontosan mely eszközöknél lesz elérhető a Device Stage ugyanis teljes egészében a gyártókon múlik. Nekik kell elkészíteniük azon XML fájlt és a tálcán megjelenő ikont (Device Information), amelyet utána a Windows 7 kezelni fut.

Bővebben: Windows 7 Device Stage



Windows 7, Live Essentials és az IE8

A Live Fotótár funkcióinak teljes kihasználásához érdemes azt Live fiókunkba bejelentkezve használnunk. Persze offline funkciói miatt sem panaszkodhat. Segítségével egy helyen kezelhetjük a gépünkön található összes fényképet, amelyeken a legegyszerűbb korrigálásokat is elvégezhetjük: kitisztíthatjuk a vörös szemeket, fekete-fehér effektusokkal dobhatjuk fel a képet, illetve a színek és a megvilágítás tökéletlenségén is javíthatunk.

Bővebben: Windows 7 és a Live



A Safeguard fiók

A Safeguard által védett fiókok ugyanis teljes mértékben megvédik gépünk eredeti beállításait és állományait: Ha egy fájlt törölnek a fiókjában, akkor azt kilépés után visszaállítja, a módosításokat érvényteleníti, a letöltött fájlokat törli, és a telepít alkalmazásokról is elfeledkezik. Vagyis segítségével úgy használhatja valaki a gépünket, hogy tudjuk, semmi kárt nem tehet benne. Hacsak nem veri a földhöz a monitort, vagy a billentyűzetet… A Safeguard technológiával védett profilt így értelemszerűen nem alkalmas gyakori felhasználóknak, inkább vendégfióknak érdemes beállítani, annak viszont nagyon.

Bővebben: Windows 7 Safeguard és további trükkök



A Windows 7 fekete doboza

A Windows 7 Problem Steps Recorder alkalmazását a start menüből indíthatjuk el. Gépeljük be a „psr" kulcsszót. Ekkor elindítjuk a fenti képen látható alkalmazást, amely már készen is áll a rögzítésre. A felvétel azon nyomban elkezdőzik a háttérben, amint a felhasználó leüti a start record gombot. A művelet végén az alkalmazás egy tömörített ZIP fájlt hoz létre, amit akár rögtön el is küldhetünk elemzésre. A tartalma egy HTML alapú dokumentum, amely részletesen leír minden egyes műveletet szöveges formában, képernyőfotókkal kiegészítve. Mindenkinek javasoljuk, hogy egyszer próbálja ki, s nézze meg utána az elkészített jelentést. Meglepő lesz annak részletessége.

Bővebben: Windows 7 Problem Steps Recorder és további tippek



Gyorsindítás visszaállítása

Előcsalogatásához elsőként jobb egérgombbal kattintsunk a tálcára, majd válasszuk ki a Toolbar opción belül a New Toolbar menüpontot. A felugró ablak címsorában ezek után írjuk be a következő sort: %userprofile%\AppData\Roaming\Microsoft\Internet Explorer\Quick Launch

Ha jól csináltuk, akkor oldalt már meg is jelenik a gyorsindítás menüpontja, amelynek módosításához elsőként kapcsoljuk ki a tálca zárolását (lock the taskbar), majd a Quick Launch-ra jobb klikkel kapcsolva a "Show title" és a "Show text" opciókat tiltsuk le.

Jobb klikkel ismét klikkeljünk a tálcára, majd a tulajdonságok menüpontnál (properites) felugró ablakban állítsuk az ikonméretet kicsire (Use small icons).

Bővebben: még több Windows 7 trükk

Blogmustra, avagy hol érdemes blogolni?

Megnéztük, hogy ugyanazon tartalommal mit lehet kihozni a népszerű hazai blogszolgáltatók oldalaiból. Nézze meg, hogy mire is jutottunk. Összehasonlító teszt az ingyenes blogmotorokról.

Sokan jártak már biztosan úgy, hogy elhatározták magukat: blogot fognak írni. Megvan az ötlet, a téma, viszont adódik a kérdés: hol írjam meg? Ma már nagyon sok ingyenes blogszolgáltató létezik, amelyek alkalmazásai mind képesek arra, hogy bejegyzéseinket rajtuk közzétegyük. Ám természetes módon rengeteg közöttük az eltérés, s azok hibáival sokszor csak azután szembesül a felhasználó miután már elindította az oldalát. Főként, hogy virtuális túrára csak kevesen invitálnak meg minket, s így gyakorlatilag zsákba macskát veszünk.

Ezen okból vettünk hét népszerű, ingyenes blogszolgáltatót, ahol bárki képes egy gyors regisztrációt követően blogolni. A szemléltetés kedvéért mindegyiküknek ugyanazt a nevet adtuk, s nagyjából ugyanazzal a tartalommal töltöttük meg, így kidomborítandó a motorok képességeit, s azt hogy egy szolgáltatóval mit érhetünk el.



A továbbiakban tapasztalatainkat olvashatják, hogy például melyiknek mennyire egyszerű vagy bonyolult a használata, milyen olvasottságra képesek, valamint a keresők hova rangsorolják őket ugyanazzal a tartalommal. A linkeken ezenfelül meg is tekintheti az elkészült oldalakat, ahol további információkat is talál a blogokról, valamint mindegyiken megtudhatja azt is, hogy kinek miért érdemes blogolnia.

A vizsgált blogokról itt olvashat: http://www.fn.hu

Samsung F330: egyéjszakás kaland

Nőknek áldás, férfiaknak átok a Samsung legújabb üdvöskéje, amelyet kinézet és kezelhetőség szempontjából teljes mértékben a szebbik nemre terveztek. Pechűkre férfi kezekbe került.

Ritkán esik meg, hogy egy teszttelefon kézhezvételét követően azon jár az agyam, mikor kaphatom vissza a jól bevált, megszokott telefonomat. A Samsung F330 esetében fél nap alatt betelt a pohár, s egy héttel hamarabb le is adtam, mint kellett volna.

Nem férfiembernek való

Stílusosan fogalmazva az F330 olyan, mint egy egyéjszakás kaland. Szép, első látásra megkívánja az ember, ám amikor közelebb kerül hozzá, leginkább szabadulni akar tőle. Minél hamarabb, annál jobb, mert a kicsike bizony kezelhetetlen, szeszélyes és még a leglogikusabb dolgokat is logikátlanul csinálja. Nem férfiembernek való.



A nőknek viszont érdemes egy pillantást vetniük rá. Ilyen fokon a női nemre optimalizált telefont ugyanis régen tartottam már a kezemben. A gyártónak talán jobb is lett volna, ha egy kolleginához kerül. A telefon ugyanis kétségtelenül szép, s látszik rajta, hogy a Samsungnál nem éhbérért dolgoznak a formatervezők. Letisztult forma, amelyen sokat dob a tükrös, érintőgombos képernyő. A külcsínbe nehéz lenne belekötni. Erre jó példa a női „fókuszcsoport”, akinek kezébe adtam a készüléket. Mind el voltak tőle ragadtatva, s mikor már nem látták, hiányolták is. „Hol van a szép telefonod” – kérdezték.

Női kézben megszelídül

A telefon és köztem lévő tartós kapcsolatot ugyanis a bekapcsolása után körülbelül fél óra alatt elvetettem. Az érintőképernyő kezelhetetlennek bizonyult, a dátum beállítása körülbelül 10 percet vett igénybe. Mikor le kellett volna egyet ugrani a menüben, hármat ugrott. Mikor egyet felfelé, akkor kettőt. Kis időbe telt, mire megoldottam a matematikai képletet. Női kézben azonban pillanatok alatt megszelídült az addig kezelhetetlen telefon, mivel a nők újai érzékenyebbek, mint a férfiaké. Ekkor már biztossá vált a rejtély: a telefont női ujjak tesztelték, s talán soha nem is gondolták volna, hogy olyen durva kezekbe kerül, mint az enyém. Pedig én sem vagyok favágó.

A zenetelefon forradalma?

„A zenetelefon forradalmaként” reklámozott mobilra ezek után már célirányosan töltöttem fel a zenéket, nehogy a Metallica, a Sepultura, vagy Diturbed gondot okozzon ártatlan lelkének. Érkezett egy Wham! sláger, Gloria Gaynor előadásában az „I will survive” és az „I need a hero”. Összesen ennyi, ugyanis a telefon memóriája három zeneszám után megtelt. Persze ez egy microSD kártyával tovább bővíthető, de talán egy 100 megás winchester még elfért volna a telefonban, ha már forradalminak harangozták be. Bár lehet, hogy ez rosszmájúság, amit a telefon szinkronizáló szoftvere hozott ki belőlem. A PC ugyanis háromszor lefagyott, mielőtt sikerült volna átpakolni az adatokat.

A fülhallgató elhelyezkedése még rá tett egy lapáttal a forradalom sírjára. Ugyanis annak elhelyezkedése teljesen logikátlan, persze lehet csak számomra. A zeneszámok léptetésénél mindig forgatnom kellett a készüléket. Mivel a fülhallgató dugasza felfelé néz, ezért fejjel felfelé tudtam csak betenni a zsebembe, így mikor kihúztam 180 fokot kellett mindig fordítani rajta, hogy léptethessek végre. Elég bosszantó apróság. Lelki szemeim előtt láttam a telefon tervezőit. Nem kétséges, hogy volt egy pár jó ötletük, amikre teljesen belelkesültek és nekiláttak a telefon elkészítéséhez. A részletekre azonban már nem figyeltek. Elkapkodták. A kis műanyagról már nem is beszélek, amely takarja az érintkezést, hogy a design ne sérüljön. A kis „szépségtapasz” zenehallgatás közben csak lóg a levegőben. Szerencsére nem nálam tőrt le, de előbb-utóbb lefog.

A cikk folytatódik: http://netnap.hu/cikk/7168

Samsung CLP 300: a legkisebb testvér

Az elmúlt pár évre visszatekintve, elmondhatjuk hogy jelentősen csökkent a színes lézernyomtatók ára, így ma már az ár-érték arány tekintetében kimondottan jó vásárnak tűnik egy ilyen készülék beszerzése. Megvizsgáltuk a legkisebbet, a Samsung CLP 300-at.

Ha szürreálisan tekintünk a világra, s a printerek univerzumát egy nagy családként tekintjük, minden bizonnyal elmondhatjuk, hogy a színes lézerek között a legkisebb testvérnek a Samsung nyomtatója számít. Mind árát, mind méretét tekintve, ugyanis szélessége mindössze 39, míg magassága 34 és fél centiméter. Társaihoz képest így könnyebben elhelyezhető bármely számítógép asztal kisebb polcán is. A mérete azonban mindezek ellenére ne tévesszen meg bennünket: hiszen itt is igaz az-az általános megállapítás, miszerint kicsi a bors de erős. A Samsung ugyanis a kompakt méretű készülékbe rengeteg tudást halmozott. Ám ne rohanjunk ennyire előre, elsőként tekintsünk meg jobban a mi kis készülékünket, mielőtt nyomtatni kezdenénk vele.

A cikk és a teszt itt folytatódik: www.netnap.hu

Bűntudatmentes zenék csábítása

A statisztikák alapján inkább lopjuk a zenét, minthogy fizetnénk érte. Mégis az elmúlt évben három nagyobb internetes zeneáruház is indult hazánkban. A szakértők szerint ugyanis csak azért töltöttünk illegálisan, mert nem tehetünk mást.

Ha a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének zenepiaci elemzéseit vesszük alapul, akkor kijelenthetjük, hogy meglehetősen merész az a vállalkozó, aki ma legálisan letölthető fizetős tartalmat ajánl. Becslések szerint ugyanis ma Magyarországon minden megvásárolt zenei CD-re legalább három-négy másolt jut. Az általunk megkérdezett szakértők azonban bizakodóak. „Sokan úgy gondolták, hogy térségünkben nem érdemes online zeneáruházat nyitni, mert itt csak lopják a zenét. Ez talán igaz is volt, hiszen nem volt honnan tölteni” – vélte kérdésünkre Horváth Szabolcs, a Songo.hu-t üzemeltető eMusic ügyvezetője.

„Nemzetközi szinten az online legális letöltés már most az illegális vetélytársa, és a fizikai hanghordozó kereskedelmi csökkenése okozta bevételkiesést részben vagy egészben pótolni tudja a kiadók számára. A növekedés - mind nemzetközi, mind a hazai piacot tekintve - igen dinamikus. Éves szinten megkétszereződtek a bevételeink, az elmúlt év végén pedig már negyedéves szinten is igaz volt mindez” – nyilatkozta megkeresésünkre Tóthmátyás Tibor, a T-Online Magyarország Zrt. portáligazgatója.

wma kontra mp3

Internetes zeneáruházakat vizsgálva, két típust szükséges megkülönböztetnünk. Az első típusba tartoznak a népszerű, kereskedelmi rádiók által játszott slágereket kínáló oldalak, ahol a kívánt dalokat wma fájlformátumban érhetjük el. Az elterjedtebb, mp3-as tartalmat kínáló áruházak számítanak a másik oldalnak, igaz náluk csak kisebb kiadók vagy szubkultúrák előadóitól tölthetünk le. A nagyobb lemezkiadó vállalatok ugyanis szeretik pontosan meghatározni, hogy számaikat miként és hányszor használhatják fel a vásárlóik. Erre szolgál a Microsoft formátumába beépített digitális jogkezelő, a DRM (Digital Rights Management), amely pontos korlátokat szab a felhasználónak. Így ha wma-t kínáló oldalakról töltünk – ilyen a T-Online Zeneáruháza és a Songo is -, vásárlás előtt feltétlenül olvassuk el a kapcsolódó licenceket, nehogy fizetés után érjenek minket kellemetlen meglepetések.
Továbbá elsőként csak egy számot vásároljunk meg, hogy az esetleges kompatibilitási nehézségek ne később merüljenek fel. DRM-ből ugyanis nagyon sok probléma adódhat CD-lejátszók és más eszközök esetében. Egyes hordozható eszközöknél például a lejátszás indítása 30 másodpercig vagy akár tovább is tarthat, ha a hordozható eszköznek számba kell vennie a licenctárat, s ez nem kevés kényelmetlenséget okozhat. Ha a próba sikerrel járt, s minden tökéletesen működik, akkor már belevághatunk a letöltésbe.




Rádióbarát slágerek

Ha rádióbarát slágerekre vágyunk, akkor két oldalt érdemes jobban megvizsgálnunk: a T-Online 2004 nyarán indított Zeneáruházát és a még csak egy hónapos Songo-t. Az utóbbi esetében azonban a lemaradás magában a tartalomban nem érzékelhető, hiszen a szerkesztőségek bevallása alapján a T-Online adatbázisában 300 ezer dal található, míg a Songo-nál több mint félmillió zeneszámot tárolnak az adatbázisban. A két oldal tartalma azonban tapasztalataink szerint nem sokban tér el. Ugyanazon előadók találhatóak meg mindkét oldalon, s a hiányzók személye is megegyezik.

Talán az árak a képzeletbeli mérleget a Songo felé billenthetik, hiszen a kezdésre való tekintettel a dalokat 199 forintért kínálják, míg ugyanazért a tartalomért a T-Online oldalán 199-390 forintot kell fizetnünk. Bár ez nem sokáig van így: „A 199 forintos akciós ár bármikor megszűnhet. Ma, holnap, bármikor” – nyilatkozta Horváth Szabolcs.

Kiforrott trónbitorló

Szempont lehet még, hogy mit is kapunk a pénzünkért. Míg a T-Online-nál két licencet kapunk, addig a Songo-nál tapasztalatunk alapján hármat. Vagyis két licence esetén letölthetjük a számot otthoni, s munkahelyi gépünkre, ám több helyre már nem. S ha véletlenül újra kell telepítenünk a számítógépet, fennmaradó licence hiányában újat kell kérnünk, ám mindkét oldal figyelmeztet arra, hogy ez közel sem egyszerű.
A design és a struktúra alapján is a Songo tűnik kiforrottabbnak: könnyebben és célirányosabban böngészhetünk az adatbázisban, s könnyebben is eshetünk kísértésbe. Pozitívum továbbá, hogy az ízelítő lejátszásánál a Zeneáruház a Windows Media Player-t indítja el, míg a Songo ezt az oldalon belül oldja meg. Valamint utóbbinál a mobil-tartalom letöltéséhez hasonló gyorsvásárlásra is lehetőségünk van, amit azonban nem ajánlunk, hiszen jóval drágábban juthatunk hozzá kedvenceinkhez, a bankkártyás fizetéshez képest. Ennek ellenére Horváth Szabolcs elmondása alapján a vásárlók negyede él a gyorsvásárlás lehetőségével.

Bokor János 199 Forintért

A dalok.hu-t 2006 nyarán a hazai zenészszakszervezet hozta létre, hogy a magyar zenészeket segítse, így a számokért fizetett 199 forint nagy része magukhoz az előadókhoz kerül. Egyelőre csak hazai előadókat találhatunk meg az adatbázisában: a népdalénekes Bokor Jánostól, az Amorf Ördögökön át, egészen a reggaet játszó Zagasticig. „A zenei adatbázisunk körülbelül 7000 zeneszámot tartalmaz, ám ez a szám hónaponként átlagban ezerrel növekszik” – nyilatkozta a Biljarszki Emil, az oldal szerkesztője, a Korai Öröm billentyűse. Rádióbarát előadókat nem találhatunk meg, mivel a nagyobb kiadók ragaszkodnak a wma formátumhoz, az oldal üzemeltetői pedig a felhasználóbarát mp3-hoz. Az oldalt böngészve azonban az előző oldalak után hiányérzete van az embernek, s maga a hétezres adatbázis is kisebbnek tűnik. Az egyszerű designt egy egyszerű struktúra foglalja keretbe, ám pozitívum, hogy az előadókról bővebben is olvashatunk, mielőtt letöltenénk a zenéjüket.

Gumimaci: húzónév

A dalok.hu ellentettje a külcsín alapján az mp3music.hu. Az oldal tetején található hatalmas animáció miatt ugyanis olyan érzés támad a látogatóban, mintha a szeme vibrálna. Hosszú idő után ez pedig igencsak zavaró tud lenni, s úgy kapkodunk a böngésző című gomb után, mint fuldokló a levegőért. A design azonban minden bizonnyal változni fog. „Az oldal jelenleg tesztüzemben működik, március 1.-én fog indulni megújult site” – tájékoztatott Bérczes Ádám, az oldal ügyvivője.

Itt azonban nem csak zenét és a Songo-hoz hasonlóan csengőhangot tölthetünk le, hanem ezen túl még videoklipekhez is hozzáférhetünk. A kínálat, a bőséges variáció ellenére is szűkösnek tűnik, s a regisztráció során letölthető ingyen zeneszám kílétén is viszonylag sokat kell gondolkodnunk. Két húzónév van: Rúzsa Magdi és a Gumimaci egyenként 290 forintért. „Fontos megjegyezni, hogy novemberben jelent meg Rúzsa Magdi albuma, és akkor minden vele kapcsolatos reklámban benne volt a zeneáruház, amelyek meg dobták az oldal nézettségét” – mesélte Bérczes Ádám, hiszen novemberről decemberre a letöltések száma megháromszorozódott. Szintén népszerű a Gumimaci, amely hasonló médiatámogatás mellett, dupla forgalmat generált Magdihoz képest.

A pénzes letöltések aránya nulla

Viszonylag eldugottabb szubkulturális oldal a tranceport.org, pedig ha jobban megvizsgáljuk, igazán felnőtt oldalnak számít. Az oldal designja szép, a struktúra felhasználóbarát. Egyaránt kínál wma és mp3, valamint fizetős és ingyenes tartalmakat is. Az árak pedig fellelhetőek forintban, dollárban és euróban is. „Célunk egy olyan oldal elkészítése volt, ahol a külföldi vásárlók is képesek eligazodni” – nyilatkozta Dobránszky Zoltán, a tranceport.org képviselője. Így a látogatók fele külföldről érkezik, ám az oldal képviselője szerint pénzért ők sem szívesen töltenek le. „Közel két éve működünk már, de a vásárlások száma még mindig elenyésző. Magyarországon az emberek inkább illegálisan töltenek le, minthogy fizessenek a számokért, s ezek a vásárlási szokások külföldön sem alakulnak másként. Ha 10 forintért adnánk a zenéket, akkor sem venné senki. Naponta közel 40-50 számot töltenek le a látogatóink, de a pénzes letöltések aránya nulla” – bosszankodott Dobránszky Zoltán.

Fogyatékkal élők és az informatika

A világon fogyatékkal élő emberek is szívesen használnak számítógépeket, sokuknak ez az egyetlen kommunikációs, illetve munkavégzési esélye. Tudják ezt a számítástechnikai vállalatok is, akik olyan eszközöket fejlesztenek, amelyek segítséget nyújtanak a sérültek életminőségének javításához, illetve az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi népszámlálási adatai szerint 2001-ben hazánkban ötszázhetvenhétezer fogyatékos élt. A legnagyobb számot a mozgássérültek kétszáztízezres népcsoportja adta. Gyengénlátónak körülbelül ötvenötezren, vaknak kilencezerötszázan, nagyothallónak negyvenötezren vallották magukat. Sokan lehet, most legyintenek a témára, ám nem szabad elfelejteni, hogy az életkor emelkedésével a látás és a hallás könnyen megromolhat, s napjainkban sokan a nyugdíj után is aktívan kívánnak tovább dolgozni, amihez elengedhetetlen az informatikai támogatás is. A számítógéphez való hozzáférés kiterjesztése pedig azon okból is fontos, mert a következő tíz évben keletkező 21 millió új munkahely közül több mint 20 millió az információs és szolgáltatási iparágban jön majd létre – áll a Microsoft által készített tanulmányban.

Alapvető funkciók

A redmondi vállalat operációs rendszere több használatot könnyítő szolgáltatást tartalmaz gyengénlátók számára, mint a nagyító eszköz, a képernyő megjelenésének testre szabása, az egér mutató finom beállítása. A hallás sérültek számára pedig a Windows XP beállítás szerint feliratozza az operációs rendszer a figyelmeztető hangjait. Akiknek pedig kihívást jelent a klaviatúra hagyományos használata, azoknak a beragadó billentyűk funkció szintén nagy segítséget jelenthet.

A Microsoft vetélytársa, a Linux szintén tartalmaz a sérültek számára alapvető funkciókat. A nyílt forráskód nagyon magas aránya több fejlesztő műhelyt is arra ösztönöz, hogy kiegészítő funkciókat készítsenek a pingvines operációs rendszerhez. Így az írott szöveget beszéddé alakító programok a Windowshoz hasonlóan Linuxra is megjelentek, s immár magyar változat is létezik: a Lindrailab.

Szuhaj Mihály, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány elnöke azonban a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a gyengénlátók számára a Windows jobb megoldás, mint a nyílt forráskód. Az elnök szerint ugyanis a Linux hátránya, hogy nincsenek még kialakult szabványok, míg a Microsoft terméke természetesen egy egységes felületet képez. A szakértő szerint azonban a beépített kisegítő alkalmazások csak a gyengébben sérültek számára jelentenek megoldást. Komolyabb károsodás esetén semmit sem segítenek, s speciális alkalmazásokra van szükség.

Különleges fejlesztések

A Microsoft által készített tanulmány szerint a jövőben az orvosi technológia fejlődése révén meggyógyítható, illetve megakadályozható lesz a vakság, a halláskárosodás valamint az ideg- és izombetegségek bizonyos fajtái is. Elképzelhető, hogy a közeli jövőben sikerül majd újranöveszteni a gerincvelőt, s a mesterséges végtagok teljesen megegyeznek majd az eredetileg velünk született karokkal vagy lábakkal – írja az elemzésben Bill Crounse, az orvostudományok doktora.

A szoftveres alapfunkciókon kívül azonban ma már egy sor olyan különleges hardver eszköz is hozzáférhető a felhasználók számára, mint a nagy szövegméretet használó képernyők, a pontírású kijelzők, a dombornyomásos billentyűzetek, vagy a Braille dombornyomók, amelyek a szöveget nyomtatás után ujjheggyel olvasható szöveggé alakítják. Megtalálhatóak a beviteli eszközök között továbbá olyan csúcskülönlegességek is, mint az infravörös irányítással működő kurzorok, melyek kattintása légzéssel vezérelhető, a szájban tartható vagy állra erősíthető pálcák, valamint elektronikus mutatóeszközök, amelyek a szem mozgásával, idegi ingerülettel vagy agyhullámokkal vezérlik a számítógépet. Azonban fontos megjegyezni, hogy a felsorolt eszközök ára igen borsos. A legelterjedtebb hardvereszköz talán a szkenner, amely egy jó karakterfelismerő programmal óriási segítséget jelenthet, s áruk a többi eszközhöz képest viszonylag csekély.

A legnagyobb támaszt azonban a vak és gyengénlátó embertársaink számára talán a Freedom Scienfitic amerikai cég jelenti. A vállalat forgalmazza ugyanis a JAWS for Windows, teljes körű képernyőolvasó programot és a MAGic képernyőnagyító alkalmazást. A MAGic segítségével sokszorosan nagyítható a képernyő egy bizonyos része, ugyanakkor képes a megjelenített felületet inverzé is átalakítani, így a terület könnyebben olvashatóvá válik.

A JAWS kipróbálása során azonban egy fontos zavaró tényezőre is felfigyeltünk, amelyek a program használata nélkül talán fel sem tűntek volna, nevezetesen a vakbarát web-oldalak hiányára. Az alkalmazás ugyanis a lap forrását kitűnően olvassa fel, ám így a linkek, a képek és egyéb objektumok is felsorolásra kerülnek. Így mire egy mai átlagos csodálatosan kivitelezett oldalon sikerül egy információt megszereznünk, a két-három perces metanyelvi sorokat is végig kell hallgatnunk.

Az internetet böngészve pedig nem sok egyszerűen kivitelezett vakbarát verziójú oldalt találtunk. Habár Magyarországon már hozzáférhető a program magyarosítása, mégis az angol akcentussal is viszonylag érthető a worldben felolvasott szöveg. Tehát a program demo verzióját nyugodt szívvel ajánljuk.

Az Informatika a Látássérültekért Alapítvány a JAWS és a MAGic programot már több éve pályázat útján juttatja el a rászorulóknak. Szuhaj Mihály elmondása szerint nagy igény van mindkét programra. Az elnök idén körülbelül kétszeres túljelentkezésről tudott beszámolni, ám pontos számot nem tudott mondani, mivel a pályázatok még feldolgozás alatt vannak.

A cikk korábban a FigyelőNeten volt megtekinthető, amíg az oldal 2008-as átalakítása során ki nem került a rendszerből.