Hogyan alakult ki a válság? (Képekben)

A videó forrása: vimeo.com





Még több kép itt található: flowingdata.com

Gyurcsány megmenti a KISZ-t

Nem árulok el nagy titkot: nem sikerült neki. A kommunikáció viszont ismerős: "Azt lehet látni, hogy ez a működés tovább nem tartható fent. Abban, hogy a KISZ költségvetése reálértékben a felére csökkent ebben van egy társadalmi értékítélet, van egy iszonyúan nehéz gazdasági helyzet. De azt hiszem, hogy nekünk most nem sírni kell...sok mindent ami eddig működött azt le kell bontani, és újra kell építeni."

A NAVA-archívumának és az Indexnek hála íme a 28 éves Gyurcsány Ferenc, akit 1989. január 14-én kapott mikrofonvégre Fodor János.

MÚOSZ-os fiúk a klubból

Idéznék a MÚOSZ Etikai Bizottsága elnökének a nyilatkozatából, amelyben a Magyar Hírlap kontra Gyurcsány Ferenc ügyről fogalmazza meg az állásfoglalását:

"A MÚOSZ Etikai Bizottsága nevében nem csatlakoztam az Etikai Együttműködési Testület tiltakozó nyilatkozatához, mert nem értek egyet az egyoldalú elhatárolódással.

A hatályos törvények és az etikai szabályzatok szerint ugyan, sem a reklámozó, sem a támogató nem befolyásolhatja a szerkesztői szabadságot befolyásoló módon a szolgáltatott tartalmakat. Különösen nem avatkozhat be az állam, semmiféle állami szervezet, személy a sajtó tevékenységébe gazdasági nyomásgyakorlás semmiféle módszerével. A kormányfő kezdeményezésével tehát nem értek egyet, de nagyon fontosnak tartottam volna, hogy a sajtószabadság védelme érdekében kifejezzük tiltakozásunkat a Magyar Hírlapban közzétett „Betelt a pohár” című, a sajtószabadságot súlyosan sértő publicisztika miatt is, amely a kormányfő intézkedését kiváltotta.

Sajnos, megismétlődött az Olaszliszkai történések során előállt helyzet.

Az Etikai Együttműködési Testület tagjai – a MÚOSZ kivételével – nem voltak hajlandók elítélni a sajtószabadságot sértő, bűncselekményt megvalósító újságírói magatartást, amely ugyanannak a szerzőnek, akkor a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában öltött testet.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága nevében azért nem csatlakoztam most a közzétett tiltakozó nyilatkozathoz, mert nem tarthatom követhetőnek a politikai tartalmú különbségtevést a sajtószabadság megsértésének eseteiben. Véleményem szerint a sajtószabadság sérthetetlenségét mind az újságíróknak, mind a kormányfőnek egyaránt tiszteletben kell tartaniuk. Nem tudom elfogadni, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő esetében fel."

Most erre mit lehet mondani? Valahogy éreztem, hogy ez fog történni. S e húzások miatt eszembe sem jut, hogy a MÚOSZ klubjának tagja legyek. Azon, hogy Eötvös Pál az elnök, aki anno annak az újságnak volt a főszerkesztője, amely meghamisította a Teller leveleket, már túltettem magam... Saulból is Pál apostol lett.



A fenti közlemény azonban valahol mégiscsak felháborít, mert Bayer Zsolt írását átolvasva számomra nem egyértelmű, hogy hol valósított meg sajtószabadságot sértő, bűncselekményt megvalósító írói magatartást. Majdnem végig idéz, amiért nehéz lehetne megróni. Két idézetet találtam, amire talán rá lehet verni a vizes lepedőt:

"Nem. Az elkövetők nem magyar állampolgárok. Ahhoz, hogy valaki magyar vagy akármilyen állampolgár legyen, ahhoz embernek kell lenni. Ezek pedig nem emberek. Hanem állatok. És a vesztünkre törnek. " - Mivel az elkövetőkről beszél, ezért nagyon nem lehet elítélni a szavait, s utána rögtön hozzáteszi a szerző: "Amúgy minden tisztességes, velünk élő, velünk együtt szenvedő vagy éppen boldoguló cigány honfitársunk ember és állampolgár. De sajnos a cigány etnikum rengeteg tagja felmondta az együttélést, és felmondta az emberséget."

"Ezzel párhuzamosan a rendőrök kapjanak tűzparancsot, ha bármilyen támadás éri őket, miközben munkájukat végzik." - phhh, na ez erősen kérdéses, és heves kijelentés, de ezzel még mindig nem valósított meg Bayer Zsolt semmilyen bűncselekményt.

Rögtön hozzá is teszem, hogy nem szeretem Bayer Zsolt publicisztikáit, s összességében a Magyar Hírlappal sem vagyunk egy véleményem. De ettől még ők is egy sajtóorgánum: nem tetszik, nem veszem meg.

A MÚOSZ által citált sajtószabadságot sértő kijelentést - s itt kivételesen egyet kell értenem a Magyar Hírlaposokkal - Gyurcsány Ferenc tette, akihez cinkosan a legnagyobb hazai újságíró szervezet is csatlakozott. Egy vélemény alapján ítélnek, mikor vélemény és sajtószabadság van elvileg. Ráadásul egy ilyen intézkedés mellett a cenzúra megjelenése sem kizárható, az öncenzúráé, mivel a lapok innentől kétszer meggondolják majd, hogy lehoznak-e egy heves írást, ami talán nem tetszhet a miniszterelnökünknek. S eme értelemben Gyurcsány Ferenc tette súlyosan sérti a sajtószabadságot. Egyébként félek még azt is meg fogja szabni, hogy azok , akik lemondták a Magyar Hírlap előfizetést, fizessenek elő a Hócipőre. Abszurd, de ebben az országban már bármi megtörténhet.

Végezetül még halkan megjegyezném, hogy a MÚOSZ etikai bizottságának az elnöke, a fenti levél megfogalmazója, Halák László tanárom volt a főiskolán. Médiaetikát tanított, amiből jelest kaptam nála, annak ellenére, hogy egy órán sem voltam bent. Utólag nem is bánom.

Bezárt az Ügyfélkapu?

Több százezer adózó adatai kerülhettek veszélybe, s a kormányszóvivő nem zárta ki a hackertámadás lehetőségét sem. Az oldal a MeH elmondása alapján már működik, tapasztalataink szerint viszont nem.

A kormány biztonsági felügyelője vizsgálatot indított az Ügyfélkapu szombaton történt működési problémáinak a felderítésére. A vasárnapi Bors korábban arról írt, hogy a kormányzati rendszer a hétvége első napján összeomlott, s így akár több százezer adózó adatai is veszélybe kerülhettek. A lap által megkérdezett szakértő ráadásul nem zárta ki a hackertámadást lehetőségét, mint ahogyan Daróczi Dávid kormányszóvivő sem.



A kormányzati portálra bejelentkezett könyvelőket a rendszer ugyanis szombaton még más nevén léptette be, s saját profiljukat nem, vagy csak nehezen érhették el. Így egyetlen regisztrált tag sem lehet biztos abban, hogy egy idegen személy nem böngészgetett a saját, privát adatai között. A lap kérdésére ezt R. Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője is elismerte, mondván: az APEH adatbázisában nem volt üzemzavar, de az ügyfélkapun elérhető, az adózással kapcsolatos levelek és adatok sérülhettek. S ez azért is kellemetlen, mert az adóhatóság a napokban kezdte el küldözgetni azokat az elektronikus leveleket, amelyekben a TEÁOR-számok változásáról értesítették a felhasználókat, részletesen leírva minden fontos adózóval kapcsolatos adatot.

"Nagy gáz van" - a cikk itt folytatódik: nonstopuzlet.hu

Kiadó a Parlament

Ezt is megéltük. Belgium és Izland után immár a magyar Országházat is áruba bocsájtották, illetve egy kicsivel jobb a helyzet, mert csak kiadó. Az elado-ingatlan.com-on ugyanis valakinek sikerült meghírdetnie az országunk büszkeségét havi 500 Forintos bérleti díjért. Lehet licitálni: SMS azonosító: IN22289

"Leírás: Belvárosi, Dunára néző, felújítás alatt álló ingatlan - csak igényesnek - kiadó. Télen fűtött, nyáron hűtött épület, remek biztonsági szolgálattal, saját (de nem fedett) parkolóval. Az épületben saját melegkonyhai vendéglátóegység üzemel, ingyenesen használható titkársággal. Minden helysége igényesen berendezett (antik bútorok, neves festők képei), rendszeresen takarított, karbantartott. Az épület profilja nem módosítható - ennek ellenére egyszerre 386 ember is kényelmesen tud aludni egyetlen teremben. A bérlőnek számlát nem áll módunkban kiadni, de erre garantáltan nem is lesz szüksége. A bérlemény jelenleg is lakott, de a jelenlegi használók - megfelelő (számla nélküli) ellenszolgáltatás fejében - hajlandók lesznek kiköltözni. Érdeklődni: az Ön parlamenti képviselőjénél tud, fogadóóra idején"

Szemle: példamutató ombudsmanjaink

A csütörtökön megjelent Figyelő egy interjút közölt Szabó Mátéval, az állampolgári jogok országgyűlési biztosával, amelyben az ombudsmant többek között a szmogriadóról kérdezték. Egy kérdésre meglepő válasz érkezett:

"Ön hogyan reagált, letette az autóját?

Én diplomata rendszámú autóval közlekedem, így mentesültem a riadó alól. De hadd tegyem hozzá, fölmerült ombudsmantársaim között, hogy reggel szedjen össze minket egy taxi, de ezt meglehetősen álságos dolognak éreztem. Nem négy ombudsman közlekedésén múlna a jó levegő, hanem inkább tízezrek döntésén."

Mint ahogy a közismert környezetvédő mondás mondja:"gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan". Való igaz, hogy négy emberen nem múlik semmi, de a jó ügyért mindenkinek magának kell cselekednie. Míg nem teszi, miként várja el, hogy a többiek megtegyék? Az a baj, hogy mindenki így állt hozzá, s az ombudsmanjaink sem mutattak túl jó példát ezek szerint.

Problémás ajándékok: mit kezdjünk velük?

Gond van az ajándékkal? Nem érkezett meg időben a külföldről rendelt számítástechnikai cikk? Utánajártunk, hogy mit tehetünk akkor, ha valamiből kettőt is kaptunk, ha egy terméket szívünk szerint másik márkára, vagy ha azt egy másik színű megfelelőjére cserélnénk. Némely esetekben érdemes felkötni a nadrágszíjunkat, hiszen néha az általunk megkérdezett fogyasztóvédők szerint is csak a másik fél jóindulatában bízhatunk.

A karácsonyi ihlett és az áldott, békés pillanatok után biztosan sokakban megfordul a gondolat, hogy a szerencsétlenül elsült ajándékaikat egy másikra cserélnénk. Az első pillanat meghatóságát még könnyű leplezni, de az emberben idővel folyamatosan mocorog a gondolat: ki kellene cserélni.

Nem szégyen ez, hiszen a napjainkban dúló ajándékozási kényszerben bizony becsúszhat egy-egy gikszer. A jogszabályok nagyon helyesen azonban nem csak minket, a fogyasztókat védenek, hanem a kereskedőket is, így nem szolgálhat cserealapot egy szerencsétlenül választott szín, egy nekünk nem kedves márka, vagy egy kétszer is megkapott monitor. A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz: a kereskedőnek csak akkor van kötelessége, ha a termékkel minőségi kifogással élünk. Magyarán egy hibamentes készülék esetén csak az adott kereskedő jóindulatában bízhatunk.

„Karácsonyt követően többen is megkeresnek minket hasonló problémával, mivel a fogyasztók nem mindig vannak felkészülve olyan esetekre, hogy az ajándék véletlenül az nem tetszik, más is vesz egy hasonlót, illetve a megajándékozott nem egészen arra vágyott, amit kapott. Ilyenkor nem szükséges a kereskedőnek cserélnie a terméket, ám ettől függetlenül dönthet úgy, hogy mégis megteszi azt. Az már csak a saját jóindulatán múlik” – nyilatkozta Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője.



Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Társadalmi Kapcsolatok főosztályvezetőjének elmondása alapján ez ráadásul még a három napon belül visszavitt készülékekre is igaz, amiket a kereskedőnek csak akkor kell cserélnie, ha azok meghibásodtak. Kivételt csak az interneten, telefonon és postán rendelt készülékek jelentenek, amelyeknél 8 napon belül indoklás nélkül is elállhatunk a vásárlástól.

A cikk teljes terjedelmében a PC World 2009. januári számában olvasható.

Gázából szeretettel

"Képzeld el, hogy elektromosság nélkül éled az életed, lebombázott házak között, naphosszat a rakéták becsapódását hallgatva, élelem nélkül. Képzeld el, hogy a gyermeked azt mondja neked, hogy fél és nem bír aludni a repülőgépek zaja miatt" - olvasható Mohammed Fares Al Majdalawi filmrendező üzenete a From Gaza, with Love méltán világhírű oldalán, amelyet én magam gyakran olvasok. Most az izraeli földi offenzíva alatt pedig szinte kihagyhatatlan. Az oldalt gázaiak írják, s nem a palesztin és az izraeli média, akik - valahol természeten módon - nem elfogulatlanok. A Youtube-ot pedig szintén teljesen felesleges böngészni, majd minden videóban én érzékeltem egy kis propagandát. Azért beszúrok egyet, ami közelről mutatja a bombázásokat (több is van, de azt csak nagyon erős idegzetűeknek ajánlom).

A Twitteren pedig az izraeli oldalnak köszönhetően microblog szintjén is nyomon követhetőek a harcok. Na de vissza az alap témához. Tegnap sikerült kb. 2 órára a CNN előtt ragadnom, ahol talán a legérdekesebb, egyébként kb. 3 perces rész a gázai civilek mindennapjaival foglalkozott. Az ott elmondottak szerint nappal a helyi piacokon zsúfolódnak össze, félve hogy kilövik felőlük a házat. Élelem, ital és áram nélkül élnek, menekülni pedig sehova sem tudnak. Érdekes egyébként, hogy az arab média egy része sem bánik emiatt kesztyűs kézzel a Hamasszal. Álláspontjuk szerint ugyanis a szervezetnek semmi legitimitása sincs, csupán pajzsként használják a civileket céljaik eléréséhez. A civilek pedig szenvednek.

Példákért nézzük újra a korábban már említett blogot. "9.nap...öt palesztin meghalt, amikor egy Gáza északi részén lévő templomot lebombáztak...Egy öttagú család meghalt Gáza városának északi részén. Az anya négy gyermekével együtt vesztette életét, miután házukat eltalálta egy F16-os rakétája"...Körülbelül 17 ember meghalt Baithlahia városában....köztük egy 7 éves gyermek, és két 20 év körüli testvére...három orvos és egy mentős meghalt egy rakéta becsapódása után". A bejegyzés még megy tovább, de én talán nem is folytatnám, hiszen talán ennyi is elég, hogy érezzük, valami szörnyű dolog folyik ott.



Persze mondhatnánk, hogy ez is propaganda, de aki gyakori olvasó az oldalnak, az tudja, hogy nem az, hiszen általában higgadt a Hamasztól és a szélsőségektől, az erőszaktól elhatárolódó bejegyzések olvashatóak rajta. Itt egyébként már néhány bejegyzésben megfigyelhető az dühös érzelemnyilvánítás, ahol holokausztról és mártírokról beszélnek. S pont ez az, ami véleményem szerint félő. Az Amerikai Egyesült Államok afganisztáni és iraki háborúját látom megismétlődni, ahol egy állam egy másik szuverén államot támadott meg egy szervezet legyőzésének a reményében. Itt gyakorlatilag ugyanez történik, s erősen kétséges, hogy egy Gaza elleni támadás miként tudja megroppantani a Hamaszt. Egy szervezet miatt porig rombolják az országot? Nem lehet. Ez már Irak és Afganisztán esetében se vált be. Nem sikerült elérni a kitűzött célokat, s ráadásul a civil áldozatok miatt radikalizálódott és megosztottá vált az egyébként békés lakosság is. Félek itt ugyanez fog történi.

Amit a Hamasz csinál, az bűn. Amit Izrael, az nem megoldás. S közben sok vér folyik. Sokszor ártatlan embereké, akiket belöktek a tűzvonalba, ahonnan nincs menekvés. Tessék olvasni az oldalt! Tanulságos.

Képeikkel is manipulálnak a lapok

A hazai politikai napilapok olvasóik ízlését a leközölt fotókkal is igyekeznek kielégíteni: a hozzájuk közel álló politikusokról előnyös, míg a másik oldalhoz tartozókról előnytelen képeket használnak illusztrációnak. De van olyan lap is, amelyik egyszerűen bojkottálja a kormánypártiakat. Nyugodtan tehetik, hiszen arra, hogy mi jelenhet meg és mi nem, nincs szabály.

A sajtófotó esetén fokozottan érvényes azon megállapítás: minden megjelenhet, amit a nyomdafesték elbír. A képek a valóság egy pillanatát ragadják meg, így morális értelemben nincs szabály arra nézve, mi számít rossz és mi jó képnek, s ezzel a szerkesztők egyre gyakrabban vissza is élnek. A Magyar Nemzet április 29-én például vitatható címlapfotóval jelent meg, amelyen a frissen kinevezett tárcavezetőknek csupán a testük látszott, arcukat egy szalag takarta. Mintha a lap készítői azt sugallnák: az új miniszterek személye teljesen érdektelen.

A fotós igyekszik mindig a munkája legjavát végezni, ám figyelnie kell arra, hogy egy lap képszerkesztőjének az asztalára legalább három olyan képet le tudjon rakni, ami megjelenhet az adott újságban. Gyermeket simogató Orbán Viktort például nem fotóz a Népszabadságnak, míg a Magyar Nemzethez sem visz olyan képet, amelyen egy öreg néni kezet csókol a Fidesz elnökének” – nyilatkozta a FigyelőNetnek egy neve elhallgatását kérő fotós.

Az újságban megjelenő képekről ugyanis általában a képszerkesztő, a rovatvezető vagy a főszerkesztő dönt, a fotós csupán előszelektálást végez. „A Magyar Hírlapnál bojkott van az MSZP és az SZDSZ politikusaival szemben. Fotóik ezért csak akkor jelennek meg a lapban, ha az elkerülhetetlen. A Népszabadság és a Népszava viszont igyekszik függetlennek mutatni magát. Kényszerből, mivel komoly problémával küzdenek. Az emberek nem szeretik a kormányt, így visszatetszően hat minden előnyös kép a szocialista és a liberális párt politikusairól” – tette hozzá.

A cikk folytatódik: www.fn.hu

Foggal-körömmel a diplomáért

Legtöbbünk számára elképzelhetetlen nehézségekkel kell megküzdenie annak a fogyatékosnak, aki a diploma megszerzését tűzi ki célul. Megéri, hiszen a tapasztalatok szerint elhelyezkedést jelentősen megkönnyíti a felsőfokú végzettség, ráadásul a tisztességtelen cégek is kevésbé használják ki. Közülük mégis csak kevesen vágnak bele a diplomáért folyó harcba.

„Majd értesítjük” – hangzik sokszor a zavaros és sablonos reagálás a cégektől, mikor megtudják, hogy a korábban minden tekintetben megfelelő munkavállaló valamilyen fogyatékossággal küzd. Nem is keresik őket később, kapásból lemondanak a jelentkezőről. „Egy céggel már mindenben megegyeztünk. Ám mikor megtudták, hogy nem látok, közölték velem, hogy ez így nem fog menni” – emlékszik vissza Podmanyicki Annamária, akit többször is elutasítottak a vaksága miatt. Jobb helyzetben volt Kovács Judit, aki a diploma megszerzését követően egy nonprofit manager képzésen vett részt, s annak segítségével rögtön el tudott helyezkedni a Vakok Szövetségénél. „Az én történetem sikertörténet, hiszen nem kellett munkát keresnem” – ismerte el.

Foggal-körömmel

Valóban ők a szerencsések közé tartoznak, köszönhetően az általuk szerzett diplomának, még akkor is, ha jelenleg nem a szakmájukban dolgoznak. „Az elhelyezkedésnél azon fogyatékos számíthat sikerre, akik diplomával, erős nyelvtudással, és stabil informatikai felkészültséggel rendelkezik az irodai programok terén. Ami mellett fontos, hogy az álláskereső képes a legyen a munkaerőpiacon is érvényesülni, és ne álljon szkeptikusan a jelentkezések elé. Mivel a sikerhez kitartás is szükséges” – adott tanácsot kérdésünkre Szuhaj Mihály, az „Informatika a Látássérültekért” Alapítvány kuratóriumának elnöke. Majd hozzátette: „így is sokan vannak, akik kudarcként élik meg, hogy diplomával a kezükben sem tudnak elhelyezkedni.”

Főleg, hogy a fogyatékosoknak már a diploma megszerzése során is számunkra elképzelhetetlen nehézségekkel kell megküzdeniük, ami sokuknak elveszi a kedvét a beiratkozástól. Ha viszont bekerültek, akkor foggal-körömmel küzdik végig a felsőoktatás éveit. Hasonlóan ahhoz a jelenleg közel 70 gyengénlátó és 20 vak fiatalhoz, akiknek összlétszáma elenyészőnek mondható a látássérültek társadalmi arányát tekintve. Még úgy is, hogy léteznek már teljesen akadálymentesített intézmények, igaz nem nagy számban. „Az informatikai akadálymentesítés egyelőre csak kevés esetben valósult meg. Hiába írják a tanárok amúgy is számítógépen a jegyzeteiket, azt a látássérültek csak kevésszer kapják meg. Pedig így könnyen megtanulhatnának a tananyagot a képernyőolvasó szoftverek segítségével” – vélte Szuhaj Mihály.

Csak egytizedük képes elhelyezkedni

Sajnos a tapasztalatok szerint nem csak a felsőoktatásban lévők aránya mutat siralmas képet, hanem a foglalkoztatási adatok is. Hazánkban a munkaképes korú fogyatékosoknak csupán 9 százaléka dolgozik, miközben az uniós átlag 30-40 százalék körül alakult. Igaz ehhez az is hozzájárul, hogy tőlünk nyugatra tágabban értelmezik a fogyatékosság fogalmát, ám nem lehet csupán ebbe takaróznunk. Ez körülbelül 519 ezer munkanélkülit jelent, ha a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adataiból indulunk ki, mikor 577 ezer ember vallotta magát fogyatékosnak. Köztük 210 ezer mozgássérültet, 55 ezer gyengénlátót, 45 ezer nagyotthalót és 9500 vakot regisztráltak.

Elhelyezkedési problémával leginkább a szakképzetlen fogyatékosok találkoznak, akiket sokszor kihasználnak. Papíron például tolószékes rokkantakat foglalkoztattak ácsként, vagy kindertojásokba való ajándékokat készítettek rendkívül rossz munkafeltételekkel, havi néhányezer forintért. Ez csak néhány példa, ám jellemző, hogy az érettségivel rendelkezőknek rendre betanított vagy fizikai munkát kell végezniük.

A nagyon várt távmunka

Adódna lehetőségként az otthon végezhető távmunka, ha a korábbi jóslatok szerint elterjedt volna. Erre azonban még mindig várni kell, ám addig is érdemes a fogyatékosoknak eme irányba képezniük magukat. „Mindenek előtt szögezzük le a tényt, a távmunka nem a nyolc elemit végzettek lehetősége” – véli Derera Mihály, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének Oktatási, Továbbképző és Távmunka Intézetének igazgatója, aki szerint a megoldást nem a munkahelyek megteremtésénél kell keresni, hanem a munkaerő képzésénél. Ezt ismerte fel a fentebb megismert Annamária és Judit is, akik belevágtak az ECDL képzésbe, hogy biztosabb lábakon álljanak a munkaerőpiacon.

Nincs sok választásuk

Az informatikai eszközök ugyanis ma már jelentős segítséget nyújtanak a fogyatékosok munkavégzéséhez, bár ezt még csak kevés munkaadó használja ki. „Nálunk nincs tradíciója annak, hogy a fogyatékkal élőket a munka világába integrálják, nincs tradíciója annak, hogy a cégek lépést tartsanak a legkorszerűbb szervezési-vezetési módszerekkel, a munkaerő alulképzett, a cégek fejletlenek” – véli Derera Mihály. Azé a tradícióé, amely nyugaton már többé-kevésbé kialakult, míg nálunk egy adott munkahelyre egyforma végzettséggel és képességekkel még mindig az egészséges munkavállalót veszik fel, a fogyatékosoknak esélyt sem adva. Pedig a cégeknek előnyös lenne őket alkalmazni, ami a cég megítélésének is előnyére válna, és az ott dolgozók is elfogadóbbá, toleránsabbá válnának sérült kollegáikkal szemben. Másrészt a munkáltató bér- és költségkompenzációs támogatást is igényelhet, amelyek közül az előbbi akár a 100 százalékot is elérheti.

"Folyamatosan javul a fogyatékosok foglalkoztatottságának helyzete, ám igaz, nagyon mélyről indultunk. Tapasztalatunk szerint egyre több cég nyitott a fogyatékkal élők felé, sőt egyre többen keresik is őket. A fogyatékkal élőkre ugyanis jobban lehet számítani ott, ahol magas a fluktuáció. Jobban ragaszkodnak munkájukhoz, és jobban bírják a monotonitást is, hiszen tudják nincs sok választásuk" - nyilatkozta Szuhaj Mihály.

A cikk megtekinthető: Spiritusz Campus 2008/V

Új KRESZ: nem megváltás, zavaros módosítás

Esőben lassan kell hajtani. Alapvető vezetéstechnikai tudnivaló, ám a jövőben a KRESZ is előírja majd. Kérdés, hogy mi számít csapadékos esőnek, s ki állapítja meg? Ez még csak egy példa a zavaros KRESZ-módosítás tervezetből.

Kihagyhatatlan labdának tűnik a Népszabadság azon megállapítása, amely szerint „krisztusi korba lépett a KRESZ”. Nem is a kijelentésben megbúvó képzavar, sokkal inkább a kivételes metafora miatt, hiszen a lap által elsőként megszellőztetett módosítások csak nagy naivsággal nevezhetők megváltásnak. A megfoghatatlan sebességkorlátozások és szabályozások ugyanis egyelőre nem nevezhetők monstre módosításnak, még akkor sem, ha elvileg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium folyosóin ezt suttogják. Kétségtelen, hogy elavult a KRESZ – sok más szabályozáshoz hasonlóan -, s szükséges a módosítása, ám a jelenlegi javaslatok képlékenynek tűnnek, így nagy valószínűséggel sok minden nem fog megváltozni. Igaz, egyelőre még csak javaslatról beszélünk, amelyet remélhetőleg társadalmi egyeztetés fog követni, de még ezek után is érdemes csínján báni a jelzőkkel.

Sok szakértő szerint ráadásuk nem is a „krisztusi kor” – a hívők most sírnak – indokolta a módosítást, sokkal inkább az Európai Unió Fehér Könyve, amely kimondta: a tagállamoknak 2010-ig a felére kell csökkenteniük a halálos balesetek számát. Ezt Magyarország is vállalta, igaz csak haladékkal, 2015-re. S a statisztikák szerint még ezt sem tudjuk tartani, hiszen a rendőrség minden erőfeszítése ellenére is nőtt a halálos kimenetelű balesetek száma az utóbbi években.

Szigorítanak is, meg nem is

Mit lehet ilyenkor tenni? Tiltsuk be az alkoholfogyasztást? Kipipálva. Emeljük meg a bírságokat? Kipipálva. Telepítsünk még több traffipaxot? Folyamatban, vagyis kipipálva. Csökkentsük a sebességkorlátozást? Kellene, de melyik képviselő szavazza meg a mai kormányban, amikor már így is meglehetősen népszerűtlenek. Nincs mást tenni, alkalmazzuk a láthatatlan korlátozás elvét, amely jól bevált már a dohányiparban (Egy doboz cigaretta ugyanannyiba kerül, de már csak 19 szál van benne), s amelyet már a magyar népmesék is megénekeltek. Szigorítom a sebességkorlátozást, meg nem is.

Aigner Szilárdot minden út mellé!

Vagyis a jelenlegi sebességhatárok maradnak, csak csapadékos időben változtatnak rajta. Mivel a balesetek nagy számban a relatív gyorshajtás miatt következnek be, - azaz nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel közlekedünk - az új KRESZ-ben autópályán esőben 110-re korlátozzák majd a maximális sebességet. Autóúton e miatt 90-ről 70-re kell majd lassítanunk S valahol itt a probléma: mi számít csapadékos időnek? Havas, ónos eső esetén nincs apelláta – bár a legtöbb sofőr ilyenkor automatikusan lassít is. De mi a helyzet egy gyors nyári zivatar során. Az csapadékos eső, vagy nem? Mulatságos szituáció lesz, amikor a rendőr meg a sofőr arról fog vitatkozni, hogy milyen is az időjárás. Aigner Szilárd tegyen köztük rendet. Illetve egy bírság során mi lesz, ha felebezz a vezető? Igazolja a rendőr, hogy csapadékos volt az út, ha tudja…

E vonalon szintén megfoghatatlan javaslatnak tűnik, hogy a jövőben az autópályán közlekedő járműveknek emelkedőn is tudniuk kell majd tartani a minimum 60 km/órás sebességet. A kérdés már csak az, hogy milyen százalékos lejtőn, illetve ezt ki fogja mérni? Talán ezt nem szigorítani kellene, inkább több gyorsítósávot építeni. Az talán jobb megoldás lenne. Igaz az egyik kiadással jár. Viszont mi lesz, ha a kamionnak tömege válassza inkább a főutakat? Akkor a falvak fognak – jogosan – tiltakozni az áthaladó forgalom miatt. Veszélyes játék ez, ezért érdemes lenne jobban átgondolni.

Az autósoknak üdvözítő viszont, hogy a KRESZ-tervezet állítólag felhatalmazást adna az útkezelőknek, hogy egyes útszakaszokon megtiltsák a kamionoknak az előzést – írja a Népszabadság. Sajnos talán ezzel is vitatkoznunk kell, mert igaz, hogy így balesetek előzhetőek meg, de mi van akkor, ha így az úton egy hosszabb „karaván” alakul ki, s az autósok igyekeznek majd előzgetni. Ez is hasonlóan veszélyes, s a fene tudja, hogy kevesebb balesettel jár-e.

A cikk folytatódik: http://netnap.hu/cikk/5696/<

Csonka metróink

A négyes metró építésének lázában Újpest polgármestere nem várt lépést tett, amikor beperelte a fővárost a hármas szakasz folytatásáért. Az érintett metró ugyanis csonka, mint ahogy a négyes is annak készül, miközben építési tilalom sújtja az érintett területeket.

Derce Tamás, Újpest immár tizennyolc éve regnáló polgármestere meglepő lépést tett, amikor hivatali idejével egyidős problémát dobott be a köztudatba. A IV. kerület első embere ugyanis pert indított a főváros ellen, mivel az nem építette meg a 3-as Metrót Káposztásmegyerig. Annak ellenére, hogy a beruházást már többször is napirendre vette a Főpolgármesteri Hivatal, ám forráshiányra hivatkozva a projekt mögül mindig kihátráltak, erőltetve a négyes metró építését.

Elmondása szerint az utolsó csepp a BKV paraméterkönyve volt a pohárban. Annak értelmében ugyanis a piros 20-as és a 30-as autóbusz is "felezett" útvonalon közlekedik majd, Káposztásmegyerről a Keleti pályaudvarig az eddigi közvetlen járat helyett csak két-három átszállással lehet eljutni. Így Újpest északi részének közlekedése komoly ütést kaphat, pedig a lakótelep építésekor még egészen más ígéretek hangoztak el.

M3 történet

Kevesen tudják, hogy talán a leghatékonyabb metrójárat is több ütemben épült meg. Az első tervek még a nyomvonal végállomásaiként az újpesti István teret és a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárat határozták meg. A jóváhagyás során azonban sérült az eredeti terv és a déli rész végül csak a Határ útig kapott engedélyt. Később azonban ezen is változtattak, s a déli szakasz végállomása Kőbánya-Kispest MÁV állomás mellé, az északi pedig Káposztásmegyerre került, mivel ott egy új városrész építését kezdték el.

S itt jön a képbe Derce Tamás pere, hiszen az eredeti terveknek megfelelően a káposztásmegyeri lakótelepet már a kezdeteknél úgy tervezték, hogy a metróépítéshez szükséges helyeket szabadon hagyják – s ezek a mai napig is megvannak. A tervezett járműtelep helyét például ki is hagyták, amit most is jellegzetes betonkerítés vesz körbe. Ráadásul Budapest történetében ez lehetett volna az első esett, amikor egy új városrész tömegközlekedési feladatait a városrész építésével egyidőben és összehangoltan megoldják. A tervezett Rózsa utca, Rákospalota-újpest, Óceánárok utca és Megyeri út metrómegállók helyett viszont kiépült a 14-es villamos pályája, amely kétségtelen: nem képes olyan gyorsaságra, mint a földalatt közlekedő társa.



Eladhatatlan ingatlanok

„A metró helyett Káposztásmegyerig meghosszabbított 14-es villamos azért nem jelent alternatívát, mert nem zárt pályán halad, így a menetidő is jóval hosszabb. Ha mindenütt megoldást jelentene a villamos, a világon egyetlen városban sem lenne szükség metróra” – nyilatkozta a kérdéssel kapcsolatban a IV. kerület Polgármestere a Népszabadságnak, majd később hozzátette: „A csonka vonal miatt egyébként Újpest belvárosa ma egy óriási P+R parkolóra emlékeztet, a kaotikus állapotokat pedig tovább nehezíti az M0-s északi hídjának nyár végi átadása”. Ráadásul az 1990-ben lezárult építkezés nem oldotta fel az építési tilalmat a vitatott területekről, amiért azok az ingatlanok forgalomképtelenek, tehát eladhatatlanok. A kerület jelentős bevételektől esik el hosszú évek óta, amire hivatkozva nyújtotta be Derce Tamás a kártérítési igényét, kérve a Fővárosi Bíróságtól: a beruházás elmaradása miatt állapítsa meg a károkozás tényét.

A déli szakasznak van prioritása

Ennél többre azonban nagy valószínűség szerint nincs lehetőség, mivel az érintett szakasz kiépítése meglehetősen költségigényes. A mellett, hogy a fúrás csak Rákospalota-újpest megállóig lenne szükséges, ami Derce Tamás számításai szerint legfeljebb 30 milliárd forintból megoldható lenne. Viszont szakértők szerint a beruházás az utasszám alapján nem indokolt, szemben az érintett metró déli meghosszabbításával. A Határ úti csonk ugyanis nyitva hagyta a tervezők számára az utat az M3 Ferihegyi végállomásához, amely az Üllői út alatti vezetéssel elláthatná Kispest és Pestszentlőrinc központi területeit, biztosítva Rákoshegy, Pestszentimre és a Gloriett lakótelep gyors elérhetőségét. Majd azt követően a Szemeretelep alatt átvezetve továbbépülhet Ferihegyi nemzetközi repülőtér 1-es és 2-es terminálja felé is.

Persze erről is csak erőteljes feltételes módban érdemes beszélni, hiszen a fővárosnak nem áll szándékában 3-as metrót hosszabbítani, pénze sincs rá. A közgyűlés legutóbbi ülésén például le is szavazták azt a Fideszes indítványt, hogy az előkészítésre az idei költségvetésből különítsenek el pénzt.

A négyes is csonka lesz

Jelenleg ugyanis a négyes metró élvez prioritást, amelyre lehet, hogy szintén a hármas vonal kálváriája vár. Az eredeti nevén Dél-Buda Rákospalota metróvonal ugyanis még a főváros kereszt irányú átszelését célozta meg, amely most meglehetősen csonka formában halad – néhol döcögve – a megvalósulás felé. A korábban tervezett Sasadi úti (Budaörs) és Szentmihályi úti (Rákospalota) végállomás ötlete pedig lassan szertefoszlik, annak ellenére, hogy a XV. kerületben például a tervezett végállomás a rendezési terv része, s Káposztásmegyerhez hasonlóan építési tilalom vonatkozik rá.

Mégis jelenleg csak a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti szakasz megvalósulásáért izgulhatunk, s a Bosnyák téri meghosszabbítás sem biztos. A további szakaszokról pedig meglehetősen szűkszavúan ír a kivitelező cég: „A szakasz a későbbiekben három irányban fejleszthető tovább: a Kelenföldi pályaudvartól - Gazdagrét érintésével - Budaörs irányába, a Bosnyák tértől Rákospalota felé, a Bocskai úti állomásból kiágazva - a Fehérvári úton át - Budafok városközpont felé.” De csak lehet, korántsem biztos.

A cikk itt található meg: www.netnap.hu/belfold/5556/

Kolbászból van a kerítés Újbudán?

Újbuda önkormányzata meglepő szolgáltatásokkal örvendezteti meg lakosait: hevederzárprogram, reformétkeztetés, olcsóbb jogosítvány. A relatív kevés pénzt felemésztő hangulatjavító intézkedések mellett azonban például a panelprogram támogatását visszafogják.

Manapság sok újbudai lakos érezheti úgy, hogy a kerületben még a kerítés is kolbászból van. A kerület önkormányzata  havonta előrukkol valamilyen akcióval. Télen például a lakók olcsóbban vehettek környezetbarát sót, a napokban pedig lassan befejeződik azon száz lakás hevederzárral történő felszerelése, amelyhez szintén jelentős kedvezményt nyújtott a Polgármesteri Hivatal. Idén a jogosítványszerzést támogatják,  és a reformétkeztetési program is tovább folytatódik. Mindeközben a költségvetési tervezetben foglalt beruházások és felújítások sok esetben késnek, vagy nem valósulnak meg, a panelprogramot pedig szigorították.

A cikk itt folytatódik: www.fn.hu

Együnk sok krumplit

Legalábbis ezt szeretné elérni az ENSZ, amely a kolompáré évének szentelte 2008-at. A krumpli a jövő éhezőinek az étke lehet, ha javítanak a termelékenységén. Hazánknak e téren van mit tennie.

Kevesen tudják, hogy éppen a burgonya és a béka évét éljük, ezért ha lehet, együnk iszonyatosan sok krumplit és főételként kerüljük a ropogós békacombot. Felmerül a kérdés, hogy kinek jó ez. Elsőként is feltétlenül jól járnak a krumplibogarak, akik nagyobb ültetvényeken tudnak lakmározni. Jó a sóschips gyártóknak, akik így magasabb profitot realizálhatnak. De leginkább a peruiak járnak jól, akiknek érveit meghallgatva döntött az ENSZ a burgonya kiemelt támogatása mellett a világszervezet Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezetének (FAO) konferenciáján 2005 novemberében.

A krumpli szép, a krumpli jó

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a világ figyelmét arra, hogy földünk folyamatosan növekvő népességének élelmiszerrel való ellátásában egyre nagyobb szerep hárul a burgonyára. Arra a növényre, mely területegységre vonatkoztatva a legnagyobb energia- és fehérjemennyiséget képes előállítani, s melynek termesztése, különösen a harmadik világ országaiban egyre nagyobb teret hódít.



A növény ugyanis – s ezt nehéz tagadni – kiemelkedő szerepet játszhat a világ szegényei és éhezői problémáinak megoldásában, hiszen a krumpli a Föld negyedik leggyakoribb élelmiszere (2006-ban például világszinten 315 millió tonna termet), amely gyakorlatilag mindenhol megterem, nem kell különleges szaktudás termesztéséhez, s így a harmadik világ szegényei is tudnak bánni vele. Miközben tápláló és vitamindús, bár szagos lesz tőle az ember lába.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu/kezdolap/5527

Tessék választani: adócsökkentések a mérlegen

Gyurcsány Ferenc ismét egy fogós kérdéssel fordult választók felé: szuperbruttósítás, szja-csökkentést, vagy járulékcsökkentés legyen-e a jövőben? Megnéztük, melyik kinek jó, hogy ön is állást foglalhasson. Miközben úgy tűnik: a kormány már választott.

"Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is fog maradni. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal." - mondta Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében a Parlamentben, körülbelül egy héttel ezelőtt. Az akkor még homályba vesző 250 milliárdos lazításról több szó nem esett, s a konkrét ígéretekre is egy hetet kellett várnunk, hiszen a minap a miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémián bejelentette adócsökkentő javaslatait, amit átnyújtott megvitatásra a magyar népnek, hogy válasszon a szuperbruttósítás, az szja-csökkentés és a járulékcsökkentés közül. Vegyük is őket szépen sorban.

Multiknak és jómódúaknak

A szuperbruttósítás tűnik talán a leggyengébb láncszemnek, hiszen nem jelent mást, minthogy a nettó bért felbruttósítják, majd nettóban mindenki azt kapja vissza, amit eddig is hazavitt. Cserébe a munkavállalók után fizetendő bruttó bérbe már beletartoznának azon járulékok is, amit eddig a munkaadó fizetett.

Példával illusztrálva: ma a minimálbér nettó 56 190 forint, ami bruttó 69 ezer forintban állapítható meg, az új szabályokat követően a nettó érték nem változna, de a bruttó érték 79 720 forintra nőne, miközben a munkáltató költsége 93 030 forintról 107 180 forintra nőne, ami 14 150 forintos plusz költséggel járna. Nettó 97 995 forintnál viszont a bruttó kereset 138 ezerről 143 060 forintra nőne, viszont a munkáltató jól járna, hiszen csak 6679 forinttal kellene többet fizetnie (184 110 forint helyett 190 789 forintot). Vagyis a magasabb keresetek nettó értéke emelkedne, míg az alacsonyabbaké csökkenne, ami visszafogóan hatna az alacsony bérűek foglalkoztatására, miközben a magasabb bérek miatt nőne a reálkereset. Mindez 400 milliárd forint bevételcsökkenéssel járna, amit az szja-kedvezmények szűkítésével, illetve a társasági adó 20 százalékossá válásával lehetne ellensúlyozni, amivel a mérleg nyelve körülbelül mínusz 250-300 milliárdnál állna meg,

Az átlagember választása

A személyi-jövedelemadó csökkentés ennél azonban többet emésztene fel, hiszen a az optimista számítások szerint is 420 milliárd forinttal rövidítené meg a költségvetést. Így szintén nem tűnik valószínűleg e megoldás, annak ellenére, hogy az SZDSZ már régóta szorgalmazza. A javaslat értelmében az szja adókulcsot 2,5 millió éves jövedelemig 20 százalékra, felette 30 százalékra csökkentenék, ami mellett az iparűzési adó egy százalékosra csökkenne, és megszűnne a kulturális járulék is.



A hozzá kapcsolódó 1,5 százalékos járulékcsökkentés körülbelül 690 milliárdba kerülne, amit 270 milliárdos bevétellel kompenzálnának az ingatlanadó és a helyi társasági adó bevezetésével, a társasági adó 20 százalékos növelésével és a szja-kedvezmények szűkítésével. Magyarán ezen megoldás az átlag magyar állampolgárnak lehetne jó megoldás, miközben a vállalkozások terhei nem változnának.

Nyeregben a kisvállalkozások

Annál inkább a harmadik változatnál, hiszen a nagyarányú járulékcsökkentésből leginkább – a módosított javaslat szerint – a a tíz fő alatt foglalkoztató cégek részesülhetnének, s csak a minimálbér másfél–kétszereséig. A tételes egészségügyi hozzájárulás 2009-ben felére csökkenne, 2010-ben megszűnne. A javaslat fedezetéül a rehabilitációs járulék emelése, gépkocsi-elszámolás szigorítása, kisebb adóalap-szélesítő lépések szolgálnának. Ami körülbelül 200-250 milliárd forintos kiadással járna.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu/kezdolap/5466

Koszovó felforgatta Erdélyt

Koszovó függetlenedése óta forrnak az indulatok Romániában az RMDSZ körül, hiszen a párt egyedüliként ismerte el az új államot. A románok szerint ez nem jelent mást, mint hogy a magyarok is hasonló babérokra tőrnek, miközben ők ezt cáfolják. Az ostor úgy tűnik mégis a kisebbségen csattan.

"Székelyföld örökké román föld volt és lesz" – olvasható azon plakátokon, amelyeket ismeretlen személyek a hét közepén helyeztek el a kolozsvári Széchenyi-téri piacon, miközben a Polgármesteri Hivatal arra semmiféle engedélyt nem adott. Eközben a Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki szervezete Koszovó kikiáltását megerősítő szimpátiatüntetést tartott Sepsiszentgyörgyön, mivel a résztvevők szerint az új állam függetlensége precedens értékű, ami miatt Székelyföldön is létrejöhet az autonómia.

Előrejósolt láncreakció

A két esemény kiválóan példázza azon félelmek beigazolódását, amelyek attól tartottak, hogy Koszovó függetlensége egy láncreakciót indíthat el, egyaránt sújtva államalkotó nemzeteket és nemzetiségeket is. Jelen helyzetben, Romániában éppen az utóbbiakon csattan az ostor, hiszen az RMDSZ és az erdélyi magyarság ismét a román belpolitika célkeresztjébe került. Sőt egyes vélekedések szerint a vasárnapi függetlenedés ismét összekovácsolta a román pártokat, hogy azok együtt küzdjenek a magyarság ellen. Ellenszenvüket az RMDSZ állásfoglalása váltotta ki, amely ellentétben a többi román párttal elismerte Koszovó függetlenségét, arra hivatkozva, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a világ több állama is hasonlóan cselekedett, így Romániának is ezt kell tennie.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu/kezdolap/5439

Szerbia: nem, nem, soha

Magyarország közvetlen szomszédságában egy új állam jött létre, mivel Koszovó több évnyi tépelődés után kikiáltotta a függetlenségét. Pristina ünnepel, Szerbia pedig nem veszi tudomásul a XXI. századi „Trianonját”.

Koszovóban ma az ünneplésé a főszerep, hiszen Jugoszlávia korábbi tartománya hosszú huza-vona után kikiáltotta a függetlenségét. A függetlenedés nem lepett meg senkit, hiszen hetek óta ismert volt a jelenlegi dátum, egy csipetnyi bizonytalansággal fűszerezve. Pristina lakói mégis tudatosan, egész héten készültek: takarították a főtereket, beszerezték zászlóikat, és már az újságírók is a hét közepén ellepték Európa legújabb fővárosát.



Így szombat éjszaka már elkezdődött az elő ünneplés. Több ezer ember lepte el ugyanis Pristina központi utcáit, hogy előre ünnepelje Koszovó függetlenségét. A Grand Hotel előtt járták az összekapaszkodva táncolandó balkáni körtáncot az Albániából, Macedóniából, s más országokból érkezett albánok, akik az anyaország zászlajával takarták magukat (főként, hogy Koszovó még nem rendelkezik önálló lobogóval).

Koszovó független és szabad

A hivatalos ceremónia sem váratott ezután sokáig magára: "Koszovó a mai naptól büszke, független és szabad" - jelentette be Hashim Thaci koszovói miniszterelnök vasárnap országának függetlenedését a pristinai parlament rendkívüli ülésén. "Soha nem szűntünk meg hinni abban az álomban, hogy egy napon a világ szabad nemzeteinek sorába kerülünk, és a mai napon ezt megtesszük". Az új állam demokratikus, többnemzetiségű lesz - fűzte hozzá. A koszovói kormányfő beszédében a kulturális sokszínűség megőrzését ígérte, és üdvözölte az EU-missziót, amely segíti Koszovó demokratikus fejlődését és tervei megvalósítását. A megjelent 109 parlamenti képviselő felállva hallgatta Hashim Thaqi miniszterelnök beszédét, amelyben bejelentette Koszovó függetlenségét. A törvényhozás ezt követően szavazta meg a függetlenségi nyilatkozatot.

Kostunica: ál-állam

Szerbia eközben nem változtatott az álláspontján, hiszen az ország nem hajlandó lemondani a nemzete bölcsőjének tekintett tartományról. Ezen okból elítélte Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltását röviddel a pristinai rendkívüli parlamenti ülés után. A belgrádi kormány miniszterelnöke, Vojislav Kostunica a pristinai függetlenségi nyilatkozat elhangzása után alig pár perccel mondott televíziós beszédében "ál államnak" nevezte Koszovót. Mint fogalmazott, Koszovót az Egyesült Államok hozta létre, "készen arra, hogy saját katonai érdekei védelmében megsértse a nemzetközi rendet". Boris Tadic szerb elnök ennél élesebben fogalmazott: "Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét".

A cikk folytatódik: www.netnap.hu/kezdolap/5412

Hajós nemzet leszünk

Hamarosan megélénkülhet a hazai vizek forgalma, hiszen a kormány a folyami szállítmányozást tekintve komoly fejlesztésekbe kezdett, amely értelmében a jövőben nagyobb méretű hajók is megjelenhetnek a folyón. A zöldeknek ez nem tetszik.

Lovas nemzet vagyunk nem vitás, mint ahogyan az sem, hogy a magyar tenger nem más, mint egy tó, így nem meglepő, hogy kevés szó esik ma hazánkban a folyami szállítmányozásról. Annak ellenére, hogy e területen komoly előrelépések vannak, hiszen az utóbbi években nem kevés erre a célra fordítható forrás érkezett az uniótól hazánkban. A közösségnek ugyanis kitűzött célja, hogy a vízi teherszállítást felzárkóztassa (még ha kis mértékben is) a jelenleg legnépszerűbb közúti, s a kissé mostohán kezelt vasúti szállítmányozás mögé.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu

Szabadon masírozhat a Magyar Gárda

Sűrű hónapot zárt a Magyar Gárda. Toboroztak, felvonultak és sok helyen vihart arattak. Céljaik pedig már komoly teret nyertek. A rendőrség kényszerből mindenhol engedélyezi a felvonulásaikat, amely megakadályozásához legtöbbször még az önkormányzat is kevés.

A régi zsidóságnak volt egy hasznos szokása. Az Engesztelés Napján egy pap felolvasta a népe elkövetett bűneit, miközben egy kecskebak fején tartotta a kezét. Szimbolikusan ugyanis az állat fejére olvasta mindazokat a vétkeket és gonosztetteket, amelyekért ők maguk feleltek. A jószágot azután szabadon engedték a pusztába, hadd vigye magával a közösség minden bűnét. Ezt az állatot bűnbaknak nevezték.

A cikk folytatódik: netnap.hu

Kína után India is ránk figyel

Gyurcsány Ferenc indiai útját kritikus szemmel nézve sem értékelhetjük eredménytelennek. Több üzleti megállapodás is kötetett, amelynek köszönhetően tovább élénkülhetnek kapcsolataink, miközben Bangalore mostanság Radnótival ismerkedik.

Stílusosan fogalmazhatunk úgy, hogy egy csipetnyi Magyarország költözött mostanság Indiába, hiszen az ország híres fűszerkeverékének nevét viselő „magyar masala” fesztivál keretében az elkövetkező hat hétben, öt városban düböröghet a magyar kultúra. Így a kontinensnyi ország megismerheti többek között Szabó István Rokonok, Fliegauf Benedek Dealer és Pálfi György Hukkle című filmjét, miközben több koncertet is ad a Dresch Quartet és a Szakcsi Lakatos Béla-Vukán György zongorista kettős. S ez még nem minden. Lesz Mátyás királyt és a magyar reneszánszt bemutató kiállítás, felolvasóest, amelyen tíz magyar költő, köztük Radnóti Miklós, Pilinszky János, Weöres Sándor versei hangzanak el hindiül, és gyermekrajz-kiállítás is. A február 26-ig tartó eseménysorozatnak két aktualitása is van: egyrészt egybeesik a Delhi Magyar Tudományos és Kulturális Központ fennállásának 30. évfordulójával, valamint Gyurcsány Ferenc Indiai látogatásával is, aki Bangalore-ban nyitotta meg ünnepélyesen a fesztivált.

Élénk kapcsolatok

Látogatásának célja azonban nem a kulturális kapcsolatok ápolása volt, sokkal inkább a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, amellyel hazánk piacot szerezhet a föld egyik legnépesebb országában. S ezen a ponton nem szabad elhallgatnunk, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkra eddig sem lehetett sok panaszunk, hiszen a magyarországi Indiai Nagykövetség adatai szerint 2006-ban 230 millió dollárnyi forgalomról fordult meg a két ország között, amely 75 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.



A magyar kivitel 128,37 millió dollárra nőtt a 2005-ös 44,46 millióról, közben a behozatal Indiából 142,27 millió dollárra bővült 105,62 millióról. Mindezt többek között a budapesti szoftver-fejlesztéssel foglalkozó Tata Consultancy Servieces és Satyam Computers, a Ganz művekbe bevásárló Crompton Graves, a Dunakiliti Konzervüzemet tulajdonló Thapar és az indiai érdekeltséggel bíró Richter Gedeon szorgoskodta össze. S a névsor a jövőben még tovább bővülhet.

Gumigyár jön, elektronikai cikkek mennek, a cikk itt folytatódik: www.netnap.hu