Gyurcsány Ferenc ismét egy fogós kérdéssel fordult választók felé: szuperbruttósítás, szja-csökkentést, vagy járulékcsökkentés legyen-e a jövőben? Megnéztük, melyik kinek jó, hogy ön is állást foglalhasson. Miközben úgy tűnik: a kormány már választott.
"Idén a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre pedig úgy érjük el az egyensúly küszöbét jelentő 3 százalék körüli hiányt, hogy mintegy 250 milliárd forintunk még meg is fog maradni. Azaz már nem arról kell dönteni, hogy honnan veszünk el pénzt vagy hol emelünk adót annak érdekében, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem arról, hogy mit teszünk ezzel a párszáz milliárd forinttal." - mondta Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében a Parlamentben, körülbelül egy héttel ezelőtt. Az akkor még homályba vesző 250 milliárdos lazításról több szó nem esett, s a konkrét ígéretekre is egy hetet kellett várnunk, hiszen a minap a miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémián bejelentette adócsökkentő javaslatait, amit átnyújtott megvitatásra a magyar népnek, hogy válasszon a szuperbruttósítás, az szja-csökkentés és a járulékcsökkentés közül. Vegyük is őket szépen sorban.
Multiknak és jómódúaknak
A szuperbruttósítás tűnik talán a leggyengébb láncszemnek, hiszen nem jelent mást, minthogy a nettó bért felbruttósítják, majd nettóban mindenki azt kapja vissza, amit eddig is hazavitt. Cserébe a munkavállalók után fizetendő bruttó bérbe már beletartoznának azon járulékok is, amit eddig a munkaadó fizetett.
Példával illusztrálva: ma a minimálbér nettó 56 190 forint, ami bruttó 69 ezer forintban állapítható meg, az új szabályokat követően a nettó érték nem változna, de a bruttó érték 79 720 forintra nőne, miközben a munkáltató költsége 93 030 forintról 107 180 forintra nőne, ami 14 150 forintos plusz költséggel járna. Nettó 97 995 forintnál viszont a bruttó kereset 138 ezerről 143 060 forintra nőne, viszont a munkáltató jól járna, hiszen csak 6679 forinttal kellene többet fizetnie (184 110 forint helyett 190 789 forintot). Vagyis a magasabb keresetek nettó értéke emelkedne, míg az alacsonyabbaké csökkenne, ami visszafogóan hatna az alacsony bérűek foglalkoztatására, miközben a magasabb bérek miatt nőne a reálkereset. Mindez 400 milliárd forint bevételcsökkenéssel járna, amit az szja-kedvezmények szűkítésével, illetve a társasági adó 20 százalékossá válásával lehetne ellensúlyozni, amivel a mérleg nyelve körülbelül mínusz 250-300 milliárdnál állna meg,
Az átlagember választása
A személyi-jövedelemadó csökkentés ennél azonban többet emésztene fel, hiszen a az optimista számítások szerint is 420 milliárd forinttal rövidítené meg a költségvetést. Így szintén nem tűnik valószínűleg e megoldás, annak ellenére, hogy az SZDSZ már régóta szorgalmazza. A javaslat értelmében az szja adókulcsot 2,5 millió éves jövedelemig 20 százalékra, felette 30 százalékra csökkentenék, ami mellett az iparűzési adó egy százalékosra csökkenne, és megszűnne a kulturális járulék is.
A hozzá kapcsolódó 1,5 százalékos járulékcsökkentés körülbelül 690 milliárdba kerülne, amit 270 milliárdos bevétellel kompenzálnának az ingatlanadó és a helyi társasági adó bevezetésével, a társasági adó 20 százalékos növelésével és a szja-kedvezmények szűkítésével. Magyarán ezen megoldás az átlag magyar állampolgárnak lehetne jó megoldás, miközben a vállalkozások terhei nem változnának.
Nyeregben a kisvállalkozások
Annál inkább a harmadik változatnál, hiszen a nagyarányú járulékcsökkentésből leginkább – a módosított javaslat szerint – a a tíz fő alatt foglalkoztató cégek részesülhetnének, s csak a minimálbér másfél–kétszereséig. A tételes egészségügyi hozzájárulás 2009-ben felére csökkenne, 2010-ben megszűnne. A javaslat fedezetéül a rehabilitációs járulék emelése, gépkocsi-elszámolás szigorítása, kisebb adóalap-szélesítő lépések szolgálnának. Ami körülbelül 200-250 milliárd forintos kiadással járna.
A cikk folytatódik: www.netnap.hu/kezdolap/5466
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése