Harc az északi-sarkért

Napjainkban kimondva-kimondatlanul az Északi-sark gyarmatosítása folyik. A globális felmelegedés hatására ugyanis egyre inkább elérhetővé válik az olajban gazdag terület, ami több nagyhatalom érdeklődését is felkeltette.

Nem is olyan régen egy meglehetősen extrém expedíciónak lehetett tanúja a világ – legalábbis a híradásokon keresztül -, hiszen egy orosz különítmény éppen az északi pólus alatt 4200 méterrel egy rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez. Így a föld legészakibb pontján már orosz zászló „lobog”. Első hallomásra talán gondolhatnánk akár azt is, hogy szimbolikus cselekményről van szó, ám valójában a háttérben titkos vetélkedés folyik, amelynek bizony komoly tétje van.

A tét az új Eldorádó

Pont ezen okból a duma alelnöke, Arthur Csilinagov nem is volt képes palástolni örömét: „Ilyen mélységben a tenger-fenék elérése ugyanaz, mint az első lépés a Holdon” – kommentálta az eseményeket. Míg a többi Északi- sarkkal szomszédos állam egyértelmű felháborodásának adott hangot. „Egy zászló kitűzése a tenger mélyén semmilyen jogi kötelezettséggel nem bír” – reagált az eseményre Tom Casey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

A tét ugyanis nem kicsi, hiszen a lehetséges „zsákmány” nem más, mint az Északi-sark ásványkincseinek birtoklása, amely a szakértők elmondása alapján felér egy modern Eldorádóval. Számításaik szerint ugyanis a föld szénhidrogénkészletének 25 százaléka a sarkkörtől északra található, amely akár 10 milliárd tonnányi energiahordozót is jelenthet. Éppen annyit, amennyit a Perzsa-öböl is rejt.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu