Magyar virtus a temetői lopás

A világ a mienk, az élet a tiétek, a virágot a sírról el ne vigyétek! - olvasható több kihelyezett táblán a gyulai temetőben. Könnyed és barátságos megfogalmazás, ám amire figyelmeztet, az egyáltalán nem vicces.

A temetői bűnözés ugyanis létezik, mivel a sok kihelyezett fém, drága koszorú, mécses és virág sokak számára jelent leküzdhetetlen csábítást. Így ma már korántsem lehetünk biztosak abban, hogy a szeretteink sírjainál elhelyezett tárgyak az elkövetkező napokban is eredeti helyükön fognak pompázni, s nem egy másik sír díszítő elemeiként fognak szolgálni.

Ingyen virág - mástól

A szentségtelen zsákmányok két úton is gazdát cserélhetnek. Vagy a látogatók „csalnak”, vagy szervezett bűnbandáról beszélhetünk. "Sajnos gyakori tény, hogy a sírkertbe látogató hozzátartozók a közeli sírokról elemelik a szálas virágokat, és átrakják saját hozzátartozójuk sírjára" – ismerte el Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet főosztályvezetője, aki szerint a legnagyobb biztonságban a koszorúk vannak, míg a cserepes virágokat némely "orgazda virágárus" visszavásárolja töredékáron a tolvajoktól. Előfordult már olyan eset is, mikor az elültetett cserjéket a megemlékező nem az eredeti helyén, hanem négy-öt sírral arrébb találta meg.

A legnagyobb veszélynek ugyanakkor a sírokon elhelyezett fémek vannak a leginkább kitéve, mivel a színesfém-kereskedelem hazánkban – sajnálatos módon – virágkorát éli. Így fordulhatott elő, hogy néhány héttel korábban Székesfehérváron több urnahelyről is eltűntek a rézből készült rozetták. Ráadásul az igazán bosszantó az, hogy a zárólap rögzítésére használt díszes csavarok csak néhány gramm súlyúak voltak, így az elkövetőknek nem jelenthetett túl sok bevételt. Ellenben az érintett családtagokat nem csekély kár érte. S ekkor még nem is beszéltünk a súlyosabb fémből készült vázákról, amelyek igazán a célkeresztben vannak.

A cikk folytatódik: www.netnap.hu