A maszek iWiW után belevetettem magam a LINQ rejtelmeibe. Szubjektív elmerülés a .NET rejtelmeiben.
„Amit nem írunk meg, az nem tud elromlani” – szól a programozók jól ismert mondása, amelyet egyre inkább kezdek a magaménak érezni. A Visual Studio-val való elmélyülő kapcsolatom során ugyanis egyre többször lyukadok oda, hogy idővel rájövök: teljesen felesleges volt megírnom a programnak némely részeit, mikor design nézetben gyakorlatilag egy drag and drop művelettel elintézhetem ugyanezt. Rendkívül okos a rendszer. Habár nem főz, vasal és mosogat, de jelenleg még gyorsabban és hibátlanabbul írja a kódot, mint én. Persze nem árt kontroll alatt tartani, és belelesni a forrásba, de tapasztalatom szerint csendben és jól végzi a munkáját. S igaz azon mondás is, hogy meg lehet mondani a gépelés sűrűségéből is azt, hogy ki, miben programoz. A .NET-et kíséri a legkevesebb zaj a vicc szerint, mivel inkább az egér kattanása hallatszik.
Persze biztosan vannak olyanok, akik nem szeretik a vizuális programozást és inkább maguk írják a forráskódot, de véleményem szerint létezik egy arany középút, mikor az oldal magjának az design húzogatása után jöhet a forráskódban kutakodás. Végső soron a Visual Studio egy igényes oldalt sem készít el helyettünk, C# kódban pedig az intelligencen kívül semmit sem segít. Tanulni kell.
A beszámoló itt folytatódik: nonstopuzlet.hu
03 március 2009
Lusta ember Visual Studio-ban programozik?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése