Sólyom, a különc elnök

Sólyom László közel féléves működése megmutatta: az új köztársasági elnök szerepfelfogása gyökeresen eltér elődeiétől. Az Alkotmánybíróság első elnöke azonban tisztában van alkotmányos korlátaival.

Az államfő nem egész fél éve tölti be hivatalát, a Zengőn tett kirándulásával, amerikai utazásának feltételekhez szabásával, illetve az újévi köszöntő formájának megváltoztatásával máris bebizonyította: új elnöki szerepfelfogással van dolgunk. „Meghirdettem, hogy visszafogott elnök leszek. Fontosnak tartom ugyanakkor az olyan tetteket, amelyeknek önmagukon túlmutató üzenetük van" – nyilatkozta korábban. Szimbolikus cselekedetei pedig mind célt értek, hiszen megbolygatták a közéletet, s vitát gerjesztettek.

Az államfő és a láthatatlan alkotmány

„Sólyom László köztársasági elnökként egy gondolati hézagkitöltést alkalmaz, amikor jogkörén túl, ahol joga van, ott véleményt formál, hogy a pártok és a közvélemény számára viszonyítási pontot teremtsen" – nyilatkozta Gíró-Szász András, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója a FigyelőNetnek. A politológus szerint az államfő szerepfelfogása hasonló az Alkotmánybíróság korábbi elnökének szerepéhez, vagyis Sólyom László az általa megfogalmazott láthatatlan alkotmány gyakorlatát követi. Egy gondolkodásformát, amely során mindig az alkalom szüli a válaszokat, s így szimbolikus jelentőségűvé válnak.

Budai Bernadett, a Vision Consulting elemzője szerint Sólyom László csak szerepfelfogásában, személyes karakterében és politikai értékrendjében különbözik markánsan elődjeitől. „Egyelőre csupán köztársasági elnöki szerepfelfogása és szándéka az, ami elődeihez mérten valóban egy erősebb, nem csupán protokolláris, hanem a mindennapi nagyobb politikai ráhatással bíró elnök képét vetíti előre" – véli a politológus.

Pártatlanul a pártok viharában

Sólyom László hatása a pártokra megkérdőjelezhetetlen, ám az újévi beszéd óta eltelt időszak tanúsága szerint a pártok egyelőre csak rövid időre képesek meghallgatni az intelmeket. Budai Bernadett szerint sem a Fidesz, sem az MSZP magatartása, ügykezelése nem azt mutatja, hogy a sólyomi politikaképnek meg kívánnának felelni. „A politikai elit jelentős része nem könnyen fogadja el, hogy a rendszerváltás óta kialakult és továbbörökített politikai kultúrájukat, kommunikációs eszközeiket, stílusukat valaki formálni, korlátozni akarja" – mondta a Vision Consulting elemzője.

Gíró-Szász András is hasonló állásponton áll a pártok visel-kedésével kapcsolatban. Véleménye szerint ugyanis Sólyom László egymaga nem lesz képes befolyásolni a kampány hangulatát, így újévi intelmeinek igazi súlya nincs. „Sajnos a magyarországi politikai kultúra még nincs az unió tagállamaival megegyező szinten. Sólyom László újévi beszédében pedig pont azokra a határvonalakra hívta fel a figyelmet, amelyeket átlépve már nem lehet pártpolitikai eszközökkel élni. Hiszen sok olyan feladat van, amely összefogást igényelne" – nyilatkozta a politológus.

Alkotmányos keretek közt

Kolláth György szerint Sólyom László remekül testesíti meg a hatalommegosztás elve alapján az alkotmányos féket, amellyel a pártpolitikai vitatérbe elveket visz be. „Világos üzenetekkel operál, de közben erkölcsi tekintélyt is felmutat. Egy független értelmiségi" – véli az alkotmányjogász. Hozzátette: az elnök pártatlanságát támasztja alá, hogy nem egy párt jelöltjeként, hanem egy civilszervezet kezde-ményezésére választották meg hivatalába. „Célja a társadalmi és politikai kontroll erősítése. Ha a civilszervezetek kiegyensúlyozottan erősödnek meg, akkor az egy demokratikusabb Magyarországot eredményezhet" – hangsúlyozta Gíró-Szász András. Hozzátette: pártsemlegessége azonban leginkább a kinevezéseknél mutatkozhat majd meg.

Budai Bernadett szerint azonban a legfőbb ügyész személyéről való önálló államfői döntés azt jelentheti a pártok felé, hogy ezek már nem tartoznak többé a politikai szféra eddigi hagyományos körébe. „Kétséges azonban, hogy hatéves működése során a majdani legfőbb ügyész ellen tud-e állni a pártok részéről szinte biztosan érezhető nyomásgyakorlásnak és meg tud-e maradni a semlegesség szűk határvonalán" – tette fel a kérdést a politikai elemző.

A cikk korábban a FigyelőNeten volt megtekinthető, amíg az oldal 2008-as átalakítása során ki nem került a rendszerből.